Mennyire lesz egyedül a kisfiam, ha mi meghalunk és más rokon/testvér/unokatestvér nincs?

Ja, 4-5 ev, az áthidalhatatlan szakadék ám... Gyógyíthatatlan beteg vagy, hogy most gondolkodsz a halalodon? Átlag ember azért nagy eséllyel megeri a gyereke felnőtt korát, akkor pedig nem q rokon, testvér, unokatestver a lényeg neki, hanem a párkapcsolat és a barátok.

Nem, én nem jártam ilyenben, ennyire negatívan soha életemben nem gondolkodtam

Teljesen.

De rajtatok is múlik.

Sokszor a barátok sokkal szorosabb kapcsolatot jelentenek, mint a vét szerinti rokonok.

De miért gondolod, hogy a "kisfiad" egyedül maradna? Valami okod van azt hinni, hogy még gyerekkorában meghaltok? (Ha igen, akkor elég felelőtlenség még egy gyereket vállalni úgy, hogy biztosan tudjátok, hogy egyiket sem fogjátok tudni felnevelni.)

Ha viszont ilyesmiről nincsen szó, akkor nem is értem a kérdést. Jó esetben a kisfiad felnőtt, valószínűleg családos ember lesz, mire ti elmentek. Testvért nem azért vállalunk, hogy a küldetése az életben az legyen, hogy valaki más ne legyen egyedül. Ezt nem is értem, ne haragudj.

Egy testvér nem jelenti, azt, hogy késöbb nem lesz egyedül, a legtöbb családban a testvérek között nincs szorosabb kapcsolat, egy jó barát közelebb áll a legtöbb emeberhez, mint valaki, aki csak véletlenül rokona.

Ha meg egy gyerek felnö, akkor keres magának ismerösöket, barátokat, és nem marad egyedül.

Nem a rokonok meglétén múlik, hogy egyedül lesz-e a világban.

Barátok? Plusz valószínűleg neki is lesz saját családja. Miért lenne egyedül?

Lehet valaki úgy is tök egyedül, hogy vannak testvérei. Pl. a bátyám, aki saját maga szakította ki magát a családi kötelékből, neki saját családja sincs, remete.

Én átérzem. Egyik szülőmnek sincs testvére, nincsenek rokonaim. Egy húgom van, ő is külföldön él.

Nagyon egyedül érzem magam a világban, barátaim sincsenek. Illetve csak amíg messengeren kell írni, de ha találkozni kell, akkor már indul a kifogás áradat. Már nem is erőlködöm, minek...

Garancia semmire sincs, az esélyt legalább akkor még adtad. Nekem 3 gyerekem van, nem emiatt, hanem mert ennyit szerettem volna (az első kettő között 4 év, a második-harmadik között 7 év a korkülönbség).

Normális esetben a "kisfiad" addigra felnőtt ember lesz, saját élettel, barátokkal, esetleg családdal. Nem lesz egyedül. Vagy ha egyedül lesz, akkor azért, mert egyedül akar lenni.

Csak ezért nem vállalnék tesót. Persze, ha egyébként is szeretnétek, akkor hajrá.