19 hónaposan lehet dackorszak?

A kislányunk (19 hós) nagyon cuki, tényleg, de naponta többször akkora hisztiket csinál pár hete, hogy leesik az állunk. Mindig elég akaratos volt, de ennyire nem hisztizett soha, mint mostanában.

Ha meghallja a nem szót, vagy nem akar pelust cserélni/lefeküdni/öltözni/átmenni a másik szobába stb. elkezd toporzékolni, földhöz vágja magát, sír és sokszor megüti a saját anyját, valamikor célirányosan bever nekem. A legijesztőbb, hogy örömében és hiszti közben is úgy hátra veri a fejét, hogy már volt, hogy 2 napig sírtam, hogy tuti nagy baja lett, úgy beverte a falba.

Nem bírunk vele. Már mindent próbáltunk: elmagyarázni kedvesen miért nem szabad x dolgot csinálni (meg se hallja

...), elvonni a figyelmét (10/2-szer összejött), hisztimesét találtam ki neki, amikor megütött sokadjára rá is csaptam egy picit a kézfejére (azt hitte simogatom és konkrétan a fejembe röhögött, majd folytatta), sarokba állítottam és újra meg újra feltettem a kérdést, hogy "Szabad-e ütni anyát?" Mindig "Igen"-t mondott szomorúan és kiszaladt a sarokból ölelgetni, hogy "Bocsi, bocsi." (akkor leállt, de félóra múlva újra kezdte), erőteljesebben rászóltunk (ekkor 1 percre leáll és újrakezdi). A legjobban az vált be, hogy a Télapó nem fog neki idén semmit hozni és még a hozott játékokat is elviszi (ilyenkor pár napra eldugok játékot neki), persze ettől még pár órán belül újra hiszti van.

Egyébként mindent elmagyarázok neki, ha nem hisztizik akkor is, hogy mit tett rosszul, miért nem szabad, mi lehet a következménye és figyel néha, de utána megint nem érdekli...

Ez már a dackorszak lenne? Van a hisztik kezelésére bevált módszeretek, amitől azonnal abbahagyja vagy leszokik róla? (Megverni és hidegvíz alá tenni, bezárni a fürdőbe stb. nem fogjuk.)

Előre is köszi!