Mikortól ismertétek fel hogy miért sír?

Nem tudom pontosan, talán 2-3 hónapos lehetett mikor a hasfájásos sírás elkülöníthető volt a vegyél fel unatkozom sírástól. Más miatt nem igazán sírt akkor.

7-8 hónaposan az unatkozom, meg a dühös vagyok hogy nem tudom megcsinálni sírás volt jellemző.

1,5 évesen a mindenért ordít, felismerhetetlen hogy mi baja van sírás volt, esélyem sem volt.

2 évesen már a nem kapom meg pedig szeretném sírás, vagy a szomorú vagyok vagy a megütöttem magam sírás remekül elkülöníthető.

Első gyerekkel kellett 3-4 hèt

A másodikkal már a kórházban tudtam.

De vannak fenn sírásminták neten

És tényleg olyanok..

Amúgy a 2. Nagy igazságit ír…

1,5 èvesen

Van amikor mindenért sírnak akkor azt sem tudod hogy csak hiszti vagy fáj vagy akármi és már esetleg el is mondhatná..de nem akarja

4.

Mai napig sem tudom (9 hós).

Amiért mégis mindig tudom kb. mi a baja, mert van egy rutinunk és ha valamivel csúszunk akkor azt a pici jelzi. Pl. ha most ettünk, néztem pelust, akkor az álmosság miatt nyöszörög. Ha kipihent, akkor anyahiány. stb.

A nagyobbikom álombaba volt, csak akkor sírt, ha éhes volt. Aztán évekig nem hallottam a sírását, most 4 éves, nemrég kezdte megint, ha nagyon csalódott vagy szomorú. Már persze leszámítva azt, amikor hirtelen fáj valamije, mondjuk elesik.

A kisebbik ehhez képest mindenért sírt, ő most kezd normalizálódni, 2 éves. De csak kétfajta sírását ismertük fel hangról, az apjuk úgy nevezi ezeket, hogy "akut" sírás (amikor sürgős valami, éhes, fáj, melege van, fázik...), meg a "szivatós" sírás (amikor látszólag semmi baja nincs, csak kedve van sírni). És az a poén, hogy már tud valamennyire beszélni, ha a szivatós sírásnál rákérdezünk, hogy mi baja van, akkor ránk néz, elgondolkodik, aztán sír tovább. Akut sírását már ritkán halljuk szerencsére, rájött, hogy eredményesebb, ha inkább elmondja, hogy fáradt.