Mi értelme a válaszkész nevelésnek ha teljesen kimerülök tőle?

Tudod en azt gondolom,hogy ennek semmi értelme.

Ajánlgathatnak itt hordozást meg minden lófüttyöt,mikor te arra vágysz,hogy egyen és utána aludjon szépen a kiságyban. Nem rajtad,nem a ciciddel a szájában órákig.

Szerintem ha ennyire kivagy,kár erőltetni a szoptatást,én 11 éve szépen abbahagytam, hogy " kevés a tejem" és senkinek semmi köze nem volt hozzá.kapott tápszert és cumit,es nem volt semmi gond.

Érdekes, egy másik kérdésben, ahol anyuka le szerette volna adni a 3 éves gyerekekét egy órára játszóházba, hogy tudjon ügyeket intézni, mindenki nekiesett, hogy mekkora szaranya, hogy képzeli, hogy nem tud a gyerektől nyugodtan bankba menni, és minek szülte, ha utána csak lepasszolja. Itt meg néhányan arról győzködnek egy anyát, hogyan kapcsolja le magáról a 3 hetes újszülöttjét örökre, mert hát "jaj, olyan fááárasztó!"

Aztán csodálkozunk, hogy kattantak a gyerekek. Ilyen anyák mellett nincs ebben semmi meglepő.

12es az ilyen ítelkezo szar alakok miatt kattannak be mint te!

Igenis jogos igény,hogy a baba aludjon az ágyában is,tudod az arra van.

Annak a pici újszülöttnek, aki még nem ismer senkit és semmit az anyján kívül, meg az a jogos igénye hogy érezze hogy biztonságban van. Ő még nem tudja kielégíteni a saját igényeit. Akinek ez akkora teher h inkább füldugót vesz az tényleg minek szül.

És amúgy sztem egy épkézláb felnőtt nő tisztában van azzal hogy a gyerekvállalás nem csak móka és kacagás.

Szerintem egyeseknek jó pénzt fizethet egy tápszergyár a reklámért. Nem volt kérdés, hogy szoptasson-e.

Kérdező, a válaszkész nevelés értelme az, hogy a baba igenyeite figyel, az ő szemével próbálsz látni, és segítesz neki megtanulni neki ezt a kinti világot.

Így azt tanulja meg, hogy biztonságban van, anya mindig ott van, és a te két karodban mindig vígaszra lel.

Ez most fárasztó, de a következő 20 évben megtérül.

Lesz egy magabiztos gyereked, aki később nem fél tőled eltavolodni, mert 20 évesen is bízni fog abban, hogy te vagy a védőháló, aki elkapja. A te gyereked megy majd kíváncsisággal telve oviba, és első nap haza se akar menni. Miközben más gyereke egy órán át ordít anya után, és az ablakban csüngve várja minden nap: mert ő nem biztos abban, hogy anya érte jön, és nem hagyja ott.

A tiéd azért mer majd a játszón a többiekhez menni, és futkarozik meg mászókázik boldogan, mert tudja, hogy te ott vagy. Miközben más gyerek végig fogja anya kezét, és azt nézi, hogy ott van-e még.

A te gyereked fog sírva hozzád futni az első szerelmi csalódás után, másé meg azt se meri elmondani, hogy szexel, és kéne gumi. A tiéd boldogan vág bele a közös életbe a szerelmével, vagy fősulira megy külföldön, mert tudja, hogy te mindig hazavárod, ha balul sül el, ott a menedék. Más gyereke meg 30 évesen is otthon kotlik, mert ha kiteszi a lábát, nem mehet vissza, ezért fél előre indulni.

Előre szaladtam? Kicsit.

De most alapozod meg a gyereked személyiségét. Neki sejtelme sincs a világról. Eddig melegben volt, csendben, sose volt éhes vagy álmos, és minden percben körbevetted. Ő ezt az állapotot követeli vissza: ezért van a komfortszopi. Most a köldökzsinór helyett a cicivel csatlakozik rád, és akkor biztosan tudja, hogy ott vagy, ő nem éhes, nem álmos, hallja a szíved, a légzésed, érzi az illatod.

Tudtad, hogy a kicsik felismerik az anyjuk szivverését, és megnyugszanak akkor is, ha felvételről hallják? De csak a tiéd! Az illatod tévedhetetlenül felismeri ezer közül.

A tápszer akkor lenne megoldás, ha a baba azért akarna szopizni, mert éhes. Azt se tudja, hogy mi az.

Nehéz? Az.

A gyerek első évében az a nehéz, hogy mire megszoktok egy állapotot, már vége is, és jön a következő. Bármi is a nehézség, mindig gondolj arra, hogy nem örökké kell kitartani, csak pár hétig. Egy év alatt a kis magatehetetlen csomagból egy önjáró, enni és inni tudó, első szavait probálgató, akaratos és véleményt nyilvanító kicsi emberke lesz.

Férjed menjen el vele sétálni, te meg addig olvass. Ha fáradt vagy, öt perc alatt bealszol. Ezt megszokod, és innentől ha aludni akarsz, elkezdesz olvasni. Amint leköt a sztori, és kikapcsol a zakatoló agyad, már alszol is. Nekem ennél jobban semmi se vált be. Pihenj, aludj, most a baba után ez az egyetlen fontos dolgod van.

Lassan jön az első növekedési ugrás, de ha sokat komfortszopizik, észre se fogod venni.

Se a házimunka, se más ne érdekeljen.

Nem véletlenül hivják a szülés utáni 6 hetet gyerekágynak. Régen tudták, hogy ez a 6 hét erről szól, hogy beuckózol az agyba a babával, és összeszoktok. Addig vitték a komatálat, hogy a kismamának másra ne legyen gondja.

A gyerekágyban mindennek folyni kell: vérnek, tejnek, és könnyeknek.

Ez a mai modern világ hülyesége, hogy csattanj ki a boldogságtól, legyél vékonyabb, mint 16 évesen, a lakás csillogjon, a férjed meg naponta kétszer cuppantsd le, miközben kisestélyiben mosogatsz, különben megszólnak a kirakat életet élő instamamik.

Még a gyerekágy fele se telt le. Ne várj magadtól túl sokat. Teljesen normális, hogy kiborulsz, fáradt vagy, és csak alvásra vágysz.

Jaj.. Ez a senki nem mondta, hogy ilyen. Miért, ti tajekozatlanok vagytok, vagy burokban éltek? Elképzelés sem volt?

Egyébként meg, ne húzzuk már rá a gyerekvállalásra, nevelésre, hogy baromi kikészítő.. Tegyen meg mindent ami neki jó, passzolja le, kit érdekel a baba kb.

Istenem.. Attól, hohy fárasztó és kevés alvás és sok új szitu van benne, nen rossz, sőt !!!

Nem kell ragaszkodni a baba előtti élet ritmusahoz, hanem újat kialakitani a család minden tagja szerint. Most nem az a dolgod, hogy megváltsd a világot, surogj forogj, hanem a babád nyugalmát, szeretet teljes közegét biztositani. Ez hogy eshet nehezére némelyik anyának? Hol az anyai ösztön?

Lehet kényelmetlen néhány dolog, nem kell feláldozni magad de azért az is túlzás, hogy akkor ne szoptass.. Nem kell mártírkodni nyilván, de azért birjuk már ki, a baba érdekében.. Utána beáll ez is és egyszerűbb lesz.

Ismerd meg, ismerd meg az igényeit is, alkalmazkodk, aztán ha már nem csak sír, eszik, alszik, ő is fog alkalmazkodni hozzád. De ezt az önző hozzaallast felejtsd el.

A babának ugyanúgy jogos igénye, hogy testközelben, biztonságban szeretne lenni. Úgy mondom mindezt, hogy nekem nagyon nehéz volt a szoptatás, mert D-Mer szindrómám volt. Ennek ellenére tisztában voltam vele, hogy az első időkben a baba érdekei és igényei valamilyen szinten előrébbvalóak, mint az enyémek, ugyanis neki nincs még képessége az önmegnyugtatásra, kiszolgáltatott, nincs fejlett idegrendszere, nem ismeri a világot. Ráadásul a negyedik trimeszter még nagyon olyan időszak amikor a testközelség, komfortérzet biztosítása, sarkallatos. A baba rossz érzéseit, ilyenkor még az anyának kell elhordoznia. Ami nagyon nehéz sokszor (később meg még nehezebb) Viszont azzal is tisztában voltam, hogy ezzel milyen alapokat adok neki az életre. És ez az értelme a válaszkész nevelésnek. A válaszkészség a legnehezebb a világon, mert nincsenek rá mintáink, nem ebben nőttünk fel, nem ebben szocializálódtunk. Ráadásul a nyugati, individuális társadalomban, ahol minden az énről szól, iszonyatosan nehéz feladni ezt (időlegesen is, a gyerekünkért). Emellett viszont evolúciós szempontból semmiben sem különbözünk más emlősöktől. Egy olyan emlős sincs az emberen kívül, aki pl magától távol, külön altatná a kicsinyét. Felsőbbrendűbbnek hisszük magunkat az állatoknál, mégse értjük hogy mi lenne jó ebben a helyzetben.

Ez nem egy örökkétartó állapot. Ez pár hónap, kb egy év. Ennyit kell feladnunk az igényeinkből. Amíg ezt megértettem, addig nagyon nehéz volt. Szerettem volna visszakapni a régi életemet.

3 hetesen, de még 2 hónaposan se tudtam fekve szoptatni. Ezer párnával körberakva, megtámasztva ment csak. Nem volt könnyű időszak, de nem bántam meg, hogy ezt az utat választottam. Ez nem jelenti azt hogy nincs más út, mert van. Csak annyit jelent hogy számomra ez volt az az út amiben legjobban hittem, legjobban tudtam azonosulni, még akkoris, ha nehéz volt.

Most két éves és látom az előnyét az akkori válaszkészségnek. És a mostani hisztis, dackorszakos helyzetekben ez a válaszkészség még nehezebb mint az elején. A sírásmeghallgatás, hogy támogatólag tudjak ott lenni mikor neki nehéz érzései vannak és én nem feltétlenül erre vagyok aznap felkészülve. Ajánlom figyelmedbe a Kapcsolódó nevelés illetve az Együttérző nevelés oldalait és tanfolyamait, hogy jobban megértsd, miben vagy most.