Beválaljam a kistesót, ha nem igazán vágyom még rá, de kivétel nélkül mindenki azt szajkózza, milyen remek a kis korkülönbség a tesók közt?

1. vagyok. Mi mindenképpen szeretnénk két gyermeket,de mi sem tudjuk eldönteni, hogy mikor! A kisfiam elég nehezen jött össze.

A kis korkülönbség mellett csak az szól nálunk, hogy együtt tudnak majd felnőni, játszani, én utánuk megyek vissza dolgozni és többet nem kell eljönnöm a munkahelyemről. De ahhoz h most gyed-gyes alatt be tudjuk vállalni a 2. babát át kell alakítanunk a lakást, amihez pénz kellene, ami csak akkor lenne ha visszamennék dolgozni. Ördögi kör. Plussz van két hitelünk, amiből tök jó, mert az egyik 3 év múlva lejár. Ami megmarad az deviza.... erről többet nem is kell szerintem mondani.

Ha meg visszamegyek dolgozni, és mondjuk 1-2 éven belül megint eljövök, akkor utána már nem biztos, h visszavesznek (mondjuk most sem biztos). Hiába mondják azt h az elsőnek megvettem már mindent, akkor a másodikra már nem kell költeni, ez hülyeség. És az első is nő, neki is egyre nagyobb igényei lesznek. Adok itthon magánórákat, van aki már több éve jár hozzám és látom az egyre növekvő igényeket.

A másik meg nálunk is a segítség. Anyám 8 km-re lakik tőlünk, de a 11,5 hónap alatt (plussz a terhesség alatt) egyszer nem jutott eszébe h segítsen, nem is nagyon jár az unkojához sem. Anyósomék 3 utcával laknak arrébb, ők ritkán vigyáznak a kisfiamra, de nem sokat. Meg az az igazság, h nem nagyon egyeznek a nevelési nézeteink, ezért is félek rájuk bízni a kisfiam hosszabb távon (náluk akkor is kell ennie a kisfiamnak ha éppen nincsen evésidő vagy nem éhes és ennek én nem vagyok a híve). Szóval sem anyagi sem fizikai segítségünk nincsen. Nagyon meg kell gondolnunk nekünk is akistesót. Viszont nekem minden vágyam, h újból pocis legyek. A szívem ezt szeretné, az eszemmel viszont tudom, h nagyon át kell gondolnunk h mikor mert egyik gyerekemet sem szeretném megfosztani semmitől.

Az én fiam 10 hónapos, és már most mindenkitől azt hallom mikor jön a második. Én szeretném kiélvezni minden pillanatát annak hogy csak Rá tudok figyelni, mert most erre van a legnagyobb szüksége, ráérek, érünk mér a következő babával. És hát nekünk sem volt még egy átaludt éjszakánk, szeretnék több időt magamra én is, fárasztó az anyaság az biztos. :) Szóval én csak azért mert mások mondják akkor fogok szülni újra, ha a férjemmel együtt akarjuk, és jónak látjuk.

De egyelőre nem tudom elképzelni hogy máris akarnék még egy babát.

Ne mások elvárásaival törődj, hanem magaddal. Mindenki másképp éli meg az anyaságot, és van, akinek több szabadságra van szüksége, és hát két vagy annál több gyereknél ez aligha oldható meg.