19 éves vagyok és terhes. Hogy állíthatnám át az agyamat "anya üzemmódra"? Mi az, ami segíthet?

Nem értem a támadó stílust, semmi bántót nem írtam, úgy gondolom..

Azt is írtam a kérdésnél, hogy nem a Youtube-ról szeretném megtanulni a gyereknevelés részleteit, de örülök, ha láthatom, más anyáknak milyen praktikái vannak, ki hogyan csinálja stb. Vagy csak inspirálódásra is jók ezek a felületek (pl. Pinteresten is rengeteg babás content van, erre privátban hívta fel egy anyuka a figyelmemet most).

Miért lenne felesleges a kérdésem?

Leírtam, hogy bébiszitterben csak később gondolkozunk, ha már a pici is nagyobb lesz. Nem azt írtam, hogy 3 napos korától kezdve napi 16 órában más lesz vele...

Az meg, hogy lesz a háztartásban segítségem, mit számít? Attól még én nem fogom tudni, hogy éjjel 2-kor miért sír a babám, vagy hogyan legyenek könnyebbek az első itthon töltött hetek hármasban.

Nem kell minden szavamat kiforgatni.

A babagondozásra irányult főként a kérdésem. Mivel még ebben nincs tapasztalatom, és ha esetleg nem jönne minden magától, akkor nem egy párnapos csecsemő mellett szeretnék nekiállni tanulni. Most van időm, szívesen olvasgatok, nézelődök a témában.

Nem arról van szó, hogy "ne lenne más dolgom", de ha tudunk könnyíteni az életünkön, miért ne tennénk?

A szüleink még dolgoznak, nagyszüleink és dédszüleink még szerencsére élnek és jó kondiban is vannak a korukhoz képest, mégsem akarnám, hogy ők segítsenek itthon, vagy ők főzzenek nekünk. Jöjjenek unokázni nyugodtan, de ha segítenének a takarításban, ruhapakolásban például, attól kényelmetlenül érezném magam.