Mit lehet akkor csinálni, hogy ha a babától semmit nem tudok csinálni?





Ismerősömnél ez tart 4 hónapja lassan,és ott még egy kisgyerek is van.Nagyon nehéz, de rád van szüksége,anyásabb,ez most egy ilyen korszak náluk.
Egyet tudsz tenni,ismerőst családtagot megkérni,pl anyóst,szüleidet kicsit segítsenek be,pl főzni,ha nem tudnak,akkor hozassatok kaját,a takarítás meg marad ha apa tud segíteni.Örökké a babával sem sétálhattok,és tudom nagyon fárasztó,nagyon sok erejük van és ilyenkor inkább sírnak,minthogy aludnának egy kicsit,inkább anyával a játék.Csak azt tudom mondani,el fog múlni.Hiába írnám hogy tedd járókába vagy bármibe mikor főzöl pl hisz írod úgyse marad,ezért mondom úgyis te kellesz neki,hiába minden praktika, de el fog múlni,Gondolom sírni nem akarod hagyni,így nincs más hátra csak türelem.










ahogy az első valaszadó irta, ez egy korszak, ne aggodj, el fog múlni. ne főzz, tenyleg heti 3500 ftbol kijon, ha hozatod a kajat, ha nincs senkid, aki segitene (ilyen kifozdes, nem kell etterem).. nem kell szuperanyukanak lenned, hogy hazimunka plussz gyerek.
most ezt igenyli, probalj vele mondokazni, meg beszelgetni is, meg foglald le (probald ki, hogy hallgattok babazenét, attol még a férjem is bealudt szgepezes kozben :))
ne vallald tul magad tenyleg, es csak azt tudom mondani, hogy ez egy korszak, el fog mulni.
(bar eleg rossz tud lenni, amikor az ember meg wcre se tud kimenni, az tény)





Az én kislányommal is ugyanez volt a helyzet. Semmit nem tudtam csinálni mellette.
19 hónapos korára jutottunk el odáig, hogy hagyta, hogy elmosogassak, tegyek-vegyek a lakásban stb.
Nehéz időszak volt nekünk is, de beláttam ő 100%-osan igényli a figyelmemet.
Később bevontam a házimunkába, mindenféle teendőbe, miközben játékká varázsoltuk a munkát.





Nagyon is ismerős a helyzet, nem vagy egyedül! Én is azt tudom írni, hogy ez egy ilyen korszak, egy baba ilyenkor veszi észre, hogy különálló ember, mint az anyukája és ez azt a félelmet kelti benne, hogy az anyukája esetleg "eltűnhet".
Én azt szoktam csinálni, hogy elaltatom és aztán óvatosan "megszököm". Sok játékot rakok mellé, így amikor felébred, nem jutok rögtön eszébe, hanem meglátja a játékokat és azokkal foglalkozik, "beszélget" hozzájuk, amíg rá nem jön, hogy eltűntem. Akkor persze kezdődik előlről minden. Még egy "trükk": jól fáraszd ki, játsszatok, kiránduljatok, sétáljatok sokat, amíg nagyon el nem álmosodik és aztán jó nagyot alszik.
Egy 8 hónapos kisfiú anyukája, aki hasonló cipőben jár...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!