Aki egy ágyban aludt a babájával, hogyan/mikor szokott át saját ágyba?
Volt egy elvem, kb egész pici korom óra, hogy nem fog a babám velem egy ágyban aludni...feladtam :D
6 hónapos, eleinte tök jól alut kiságyban, csak reggel 6 körül tettem át közénk, hogy ott még tovabb tudjunk aludni. Most már az a helyzet, hogy elaludni szépen elalszik az esti szopi közben, berakom a kiságyba, gyönyörűen elalszik. Aztán egy honapja kb valami nagyon elromlott. Éjjel 2x kelt, 2kor és hajnali 4-kor. 2-kor szépen vissza tudtam rakni, de már hajnalban nem, mert csak nyujtózkodott, keresett a kezeivel, mocorgott, szemét dörzsölte, stb stb, majd sirt. Na és ez addig fajult, hogy mostanra már a legelső ejjeli szopi utan SEM tudom visszarakni a kiságyba :( Már próbáltam mindent, volt hogy két órán át probalkoztam, mindhiába. Fog ez még változni? Lehet csak egy ilyen korszak és altassam nyugodtan köztünk? Csak ugy en nem alszom, mert nem férek el :D
Követem,mert az én kicsim is vem alszik kezdettől fogva,de előbb-utóbb mindkettőnknek kényelmesebb lenne a saját ágyában. Bár az én fiam ha nyűgös,óránként kel és mindig eszik..
Ja,én is azt mondtam gyerek előtt,hogy nem lesz együtt alvás.. első itthoni éjszakán mellém került,mert a kiságyban ordított,bármit csináltam. Gyanítom,akkor kellett volna kitartóbb lenni,de sajnáltam,mert mellettem rögtön megnyugodott.
3
A miénk is akkora és az apja még külön alszik mert fél,hogy ráfekszik,de komolyan ki tud túrni egy 3 hónapos abból a nagy ágyból is néha. :D
Miénk is ezt csinálja most 6 hónaposan.
Remélem elmúlik, eddig ataludta az éjszakákat. 1 huzamban 10 órát nyomott le, este 8tól reggel hatig. Most kétszer kell, kúszik, koppan, mocorog, forog, kersztbe fekszik, oldalára fordul, majd a hátára, vissza hasra, felriad jatszik a kamerával, visszaaltatom, alszik, forog megint.
Persze mivel másik szobában van es vastagok a falak, nem lehet hallani ha sír, ezért a kamerán maxra van tekerve a mikrofon minden egyed kis nyögésére felriadok.
Én 8 hónapos koráig tartottam magam. Már többször elmeséltem hasonló kérdéseknél.
A kisfiam koraszülött volt így én nem is mertem vele egy ágyban aludni. Csak akkor voltam nyugodt ha be volt alatta kapcsolva a légzésfigyelő (igazából akkor sem) pedig késői korababa volt nem kellett lélegeztetni, felsírt mikor megszületett. Egészséges volt, de mégis csak korababa volt. Így 8 teljes hónapot kínlódtam végig az éjjeli ezerszer ébredéssel. Inkább ültem vele a fotelban éjszakákon át (főleg az elején mikor fájt a hasa), csak nehogy elaludjak vele és ne vegyem észre hogy nem lélegzik. Aztán 8 hónaposan beütött egy iszonyú kemény szepa is, mikor már nem csak ébredt, de órákat altattam és ha letettem 5 perc múlva ébredt. Na ekkor adtam fel és került közénk. Hihetetlen mennyit javult az életminőségünk, ugyanis egycsapásra végre aludtunk minden éjjel. Ezután már csak akkor kelt ha fogzott vagy beteg volt. Már 2 éves, de még mindig velünk alszik. Minden nehézség ellenére szeretünk vele aludni. De mivel még nem beszél igazán ezért még nem kezdtem el külön szoktatni. Úgy vagyok vele, hogyha majd folyékonyan beszél és közösen jól át tudjuk beszélni a helyzetet na majd akkor.
Tudom én is hogy nem lesz egyszerű menet, de azóta is csak azt bánom, hogy nem került be a mi ágyunkba korábban. Az a 8 hónap nekem maga volt a pokol, mivel kb éjjel nappal egyedül voltam vele és nem egyszer kétszer ébredt, hanem rengetegszer.
Az első 8 hónapjában kb semmit nem élveztem mert csak mérhetetlen fáradságot éreztem.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!