Meddig van az a határ aminél még elviselitek, hogy anyós beleszól a gyereknevelésbe?
Megáldott vele a sors, sajnos mindenbe beleszól és okoskodik.
Mindig mondja, hogy a nagylányt is túl szabadjára engedjük. Ellene uszítjik mert ha ő idejön látogatóba a kislányom mindig átmegy a másik mamához. Sajnos okkal nem szereti úgymond. Folyamatosan kötekedik vele is, hogy hogy néz ki meg hogy áll a haja stb. A saját gyerekei sem szeretik nagyon mert ellenük van folyamatosan. Sajnos az egyik unoka beteg és apósom kiakarta fizetni a kezeléseit egy pár hónapra de anyósom nem engedte. Nem azért dolgozik ő. Ha elmegy valamelyik gyerekéhez ott is ezt csinálja amit nálam. Szóval ilyen ember.
A kicsi 3 hónapos lesz de már múltkor megakarta sunyiba etetni tejbegrízzel mert régen ilyenkor az ő gyerekei már ették és az én gyerekem azért nem alszik normálisan mert éheztetem. Rászóltam és azóta nem is voltak nálunk. Mondjuk én nem bánom megmondom őszintén. Ti mit engedtek és mit nem?





Anyósom ilyesmi kategória...
Én először elhajtottam, ha olyat szólt, azt most minden kapcsolatot megszüntettünk vele. Március óta nem láttuk, nem is hiányzik.










10#
Az én anyám is detto ugyan ez a kategória 🤦♀️
Mindig jön nekem azzal, hogy "De ő felnevelt 2 gyereket!"
Mire én.. Igen az egyiket 43 a másikat 34 évvel ezelőtt 🙄





Nekem anyósommal semmi gond nincs, ő elfogadja a mi nevelési elveinket, de anyám... Jajj. Nekem vele kell megvívnom a harcomat. Mert mi az, hogy nyáron még vizes cumit sem adok a gyereknek, ha már vizet nem vagyok hajlandó, hát szomjan hal, meg jaj, majd meglátom én, milyen nehéz lesz vele, ha mindig mellre rakom, amikor kéri, hát milyen dolog ez, a gyerek csak 2-3 óránként kaphat enni (mondta ezt újszülöttkorában). Kicsit ilyen passzív-agresszívan áll hozzá, mintha lenézne vagy nem is tudom, úgy lenne vele, hogy a fiatal fruska (azaz, a lánya, én) nem tudja, mit csinál, de majd rájön a kis butus a saját kárán tanulva, bezzeg ő...
Hozzátenném, hogy sem a bátyámnak, sem nekem nincs különösebben jó kapcsolatunk anyánkkal, szóval azon túl, hogy életben tartott minket, valamit mégsem csinált olyan nagyon szuperül, mint ő gondolja.
Én csak egy kis ideig bosszankodok rajta, de amúgy elengedem a fülem mellett. Nem bízom rá egy percig sem, és amíg a gyerek nem tanul meg határozottan kiállni magáért, addig nem is fogom magukra hagyni őket. Semennyi beleszólást sem engedek a gyereknevelésbe, az orvost és a védőnőt is meghallgatom és hacsak nem valami nagyon megalapozott tudományosan bizonyított dologról van szó (pl betegségek esetén), az ő javaslataikat is csak javaslatokként kezelem, nem aranyszabályként (már csak azért is, mert a védőnőm már pedzegette a 3 hós státuszon, hogy hamarosan akkor hozzátáplálhatnánk).





Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!