Miért csinálnak a szülők olyat a gyerekkel, amiről tudják, hogy rossz/ártalmas neki?

Mondok 1-2 példát, hogy értsétek, mire gondolok.

A csapból is az folyik, hogy a kisbabákat nem szabad tévèztetni, rengeteg kutatás igazolta, hogy a képernyő felépítése, villódzása károsítja az idegrendszerüket, akadályozza az idegpályák kiépülését, elősegíti a késöbbi pszichés problémákat és viselkedési zavarokat, az epilepsziát. De közben azt látom, hogy tök sok ismerősöm rakja fel Facebookra, hogy a 2-3 hónapos baba egy méterről bámulja a TV-t, és amúgy sokan tényleg tévèztetik a gyereket napi szinten akár fél éves kors előtt is. De miért?

Másik példa, mindenki tudja, hogy a cukros löttyök ès kaják károsak, nyilvàn nem akkor, ha valaki heti 1-2 alkalommal eszi, de napi szinten, pláne reggel, igen. Na, a kisbabás ismerősöknél szintén folyton azt látom, hogy a 8-10 hónapos babákat cukros üdítővel itatják, Kinder tejszelettel meg Túró Rudival etetik minden nap. Cukros kakaó reggelire, péksüti tízóraira, csoki uzsira. De miért?

Emellett nyilván kérdezhetném, miért mossák vegyszerrel a gyerek ruháit, miért adják oda neki a tabletet...

Tudom, hogy nincsenek tökéletes szülők, de szerintem ezek olyan dolgok, amiket különösebb erőfeszítés nélkül is ki lehet kerülni, például egyszerűen nem adnak nasit a kicsi gyereknek és kész, ha nem tudja, mi az,nem is fog hiányozni neki.

De mi az oka annak, hogy bár s szülők tudják, hogy ezek a dolgok károsak, mégis a gyerekeik életének részévè teszik már a kezdetektől? Legalábbis, azt ne mondja nekem senki, hogy nem tudják, milyen káros mondjuk tévèztetni a kisbabákat, mert nem hiszem el.

Ez szimpla érdektelenség? Vagy lustaság? Kell a gyerek, hogy lehessen mutogatni, de a testi-lelki egészsége azért nem olyan fontos?