A védőnő készít fel vagy magadtól kell rá jönnöd?

Dévényre minek? Előbb tudni kellene mi a baj, aztán választani terápiát.

Nem kell csinálni vele semmi extrát, legyen sokat hason ébren (az alvás nem számít). Mert onnan indul a mozgásfejlődés.

Ez védőnőfüggő. Sajnos vannak olyanok, akik nem nagyon adnak tanácsot, harapófogóval kell kihúzni belőlük, hogyan segítsd a babádat. Van aki csak a tamtamot veri, hogy már tudnia kéne, de neked kell utánanézni. Ilyenkor vagy kétségbeesetten viszed dévényeshez (lsd. most ez van), vagy internetről, babaklubokból kukázod össze az infót.

A mi védőnőnknek sokat panaszkodtam, hogy félek, hogy le van maradva a babám, de mindig azt mondta: minden baba egyénileg fejlődik, és ha valamit nem tud, nem kell rögtön dévényeshez rohanni, egy-két hónap türelmi idő mindig van, és nagyon nagyon ritka, ha egy baba nem hozza fel magát előbb utóbb a várt szintre ezalatt. Az én babám is egy-két dologban lustább volt, de egy hónap múlva már tudta ugyanazt, amit kellett volna minden dévényes nélkül. A titka az volt, hogy kiraktam magamat a babás csoportokból, ahol az anyukák versengtek és villogtak a baba tudásaival, elkeserítve engem, aki hajtotta a babáját, hogy utolérje a többit. NEM. Ezt elengedtem. Minden nap gyakorlunk a kislányommal, naponta rakom hasra, mindig több időre és gyönyörűen behozta magát. Tornáztatom, masszírozom, nem kellett dévényes, csak türelem, és azt, hogy megértsem, nem minden a nagykönyv szerint kell hogy történjen!

Lehet összevissza fogalmaztam, de nekem ez a titkom: törődni vele, folyamatosan fejleszteni.

Off és ez csak az én véleményem: Ez a dévény dolog szerintem nagyon nagy százalékban arra megy ki, hogy kihúzza az anyukák zsebéből a pénzt, és sokkal kevesebb gyerek szorul dévényesre, mint ahányan járatják.

Szóval nyugi, egy 2.5 hónaposnak nem kell zseninek lennie még, amire szüksége van az az anyukája közelsége, a játék, az összebújás, és a rengeteg közös időtöltés.

A védőnőm annyit segített, hogy a soron következő státuszvizsgálat kérdőívét odaadta korábban. Nem gyakoroltattam a babámmal ezeket a feladatokat, de jó volt néha rápillantani, hogy jó irányt követ(ünk)-e.

Ha pedig könyv érdekel, akkor szívből ajánlom Deákné B. Katalin: Anya, taníts engem! könyvet.

Viszont nagyon ügyes vagy, hogy ilyen korán szakemberhez fordultál. Jó kezekben van a babád nálad :)

Bőven elég ha elkéred a következő státusz listáját elkéred.

Most beírtam keresőbe, ez volt az első, de itt le tudod tölteni mindegyiket. (Nem tudom mennyire naprakész):

[link]

Én azt hiszem, értem, mire gondolsz, de lehet, hogy tévedek, és csak "kivetítem" a kérdésedre a saját egykori helyzetemet.

A védőnőtől ilyesmit ne nagyon várj. "Magadtól" kellene tudnod, illetve ugye erre (is) lenne jó a nagy család, kiterjedt rokonság, ami a legtöbbünknek már nem adott. Nincs meg az a természetes közeg, ahol megfigyelheti és eltanulhatja az ember, hogyan foglalkozzon egy picivel. Emiatt úgy leszünk anyák, hogy az alapvető dolgokon felül (etetés, fürdetés stb.) nem nagyon tudjuk, mit kezdjünk velük. A saját kárunkon, illetve az első gyerekünkön tanuljuk meg. 🙁

Biztos vagyok benne, hogy az én gyerekem és a vele itthon töltött időszak is nagyon más lett volna, ha már tudok ezt-azt. Finom, apró kis dolgokat, amik átszövik a mindennapokat, és számítanak...

A te gyermeked, nem a védőnőé. Nekem a miénk csak baromságokat mond, már oda se figyelek (pl ne engedjem a gyerek fogait kibújni olyan korán 🤣). Neked kell, hogy fontos legyen a saját babád, senki másnak. Sem a védőnő, sem a gyerekorvos, sem a pedagógusok nem csak érte vannak, te viszont igen.

Egyébként nem kell semmit csinálni velük, maguktól fejlődnek. Tedd sokat hasra, legyen tiszta a pelus, szoptasd igény szerint, 6 hónapos kortól kóstolgasson. Ennyi. 😊