Elhagyott minket a férjem. A 10 hónapos kislányunkat és engem. Olyan elkeseredett vagyok, és ráadásul most kapott védőoltásokat is a csöppség, lázas. Hogy lehet ezen túljutni, úgy hogy a kicsikémet ne viselje meg lelkileg?
Ne gubózz be,mert könnyen magával ránt a depresszió,nagyon rossz lesz egy darabig,de tessék megmutatni a világnak,hogy jég hátán is megélsz!
Ha ilyen volt a párod ne sajnáld,hogy vége,még 1 gyerekkel is találhatsz magadhoz való férfit.A gyereknek rosszabb lenne ha két rossz házasságban élő ember közt nőlne fel.
Vedd fel a kapcsolatot a barátnőiddel,ismerkedj olyan anyukákkal akiknek hasonló korú gyerekük van,ne hanyagold el a rokonaidat és ha rossz idő is van tessék kimenni,sétálni,ha van aki vigyáz a picire indulj el egy aerobicórára....Ezt a pasit meg ne sajnáld és ne sirasd,a gyereked megérzi ha v.mi nem stimmel és kihat az ő érzéseire is ezért mihamarabb lépj túl ezen és kezd új életet.Mutasd meg,hogy erős vagy!!!
Szia!
Teljesen egyetértek az előttem szólóval, ha ilyen tényleg nem érdemli meg hogy sírj miatta. A pici lány szempontjából szerintem jobb ha most történik ez mint 3-4 év múlva túl egy csomó veszekedésen ami hidd el őt is jobban megviselné! Fel a fejjel, ha eddig is mindent egyedül csináltál akkor biztos nagyon erős csaj vagy ezt is átvészeled! Nagyon sok ismerősöm van aki egy vagy két gyerekkel találta meg az igazit!Menj emberek közé minél többet az talán eltereli a gondolataidat! Ha "beszélgetni" szeretnél nyugodtan írj privátot! Kitartás!
Köszönöm a bátorítást, igazán jól esik és erőt ad! Bocsi hogy eddig nem voltam, de a lázát próbáltam lehúzni a csöppemnek. Végre már csak 37,7 popóban és alszik is. :) Lehajtottam már magam mára. Igen próbálok erős lenni, és előtte főleg! Nem láthatja a kétségbeesést!Boldogulok nélküle is, itt a gyönyörű icike-picike kislányom akit imádok, és aki nem vehet észre semmit. Hatalmas nagy szeretet kapott eddigis tőlem és továbbra is. A családom persze támogat és bátorít, de a tesóim Pesten, anyulámék egy faluval odébb, és dolgozik egyfolytában, vezető beosztásban van, sok a munka évvégére. Béks megyei vagyok :( Sajnos messze tőletek, akik írtatok, hogy talizzunk. Nem nagyon van barátnőm, a kicsi megszületésével elhanyagoltam őket, még magamat is, nem hogy a barátokat. Mostánam már kezdenék felszabadulni, de egyedül mostmár még annyi időm se lesz mint eddig, ha néha-néha babázott a férjem. Majd túllépek rajta biztos, idő kell. Szerettem volna tudni, mások mit gondolnak minderről, ezért kértelek titeket hogy segítsetek. Nagyon köszönöm mindenkinek, imádlak titeket akik írtatok és erőt adtok átlépni ezen a nehéz időszakon.
Sajnos nagyon bulizgatni nem tudok elmenni, iszonyatosan anya és cicifüggő a csöppen. Pedig mennék és szívesen innék is pár pohárral, meg szórakoznék is, de ha éjszaka felsír, anyukám nemtom vissza tudná-e altatni. Majd túljutunk. Nem fog visszajönni, túl makacs. De ne is jőjjön, ha el tudott hagyni, nem érdemli meg a szeretet tőlem.
További minden jót neketek is. Mégegyszer köszi. Puszi mindenkinek.
Szia teljesen átérzem a helyzeted.Nemterveztük a babókát, de ha igy alakult Istenem! Felnevelem bármi áron! A mindenem! Nálunk az a gond tul fiatalok voltunk ehez az egészhez, bár az elejétöl fogva azt mondta melletünk áll, hogy kiatalálunk valamit! ugyanis mindketten a szüleinkkel élünk. a terhességem vége felé teljesen elhanaygolt napokig nemkeresett. Majd végül megszületett a kicsi úgy döntöttünk helyrehozunk mindent, újrakezdjük! Hittem neki!
Már az összeköltözést terveztük, amikor hirtelen megváltozott ismét, hogy ö ezt mégsem szeretné. Ő is folyamatosan eljárt bulizni ide-oda. Most ott tartunk, hogy bár azt mondja szeret és mindent megtenne a gyerekért elege van az egészből és hagyjuk egymást! A gyereket jó esetben 2*látja hetente. Ja és a lényeget kihagytam, hogy megcsalt, ezt most tudtam meg! Én is csak szeretetre vágytam! Sajnos nemkaptam meg ráadásul még taposott is rajtam egy párat! Sz*r az élet, de van kiért élnünk Ők a legfontosabbak. Ilyen aljas emberek voltak és lesznek is miattuk nemérdemes bánkódni! Fel a fejjel ezt tudom mondani neked és magamnak is! Bulizni elég idönk lesz ha már a kicsik nem ragaszkodnak annyira! És nem vagy rossz! Ő nem érdemel meg titeket! Ha neki az az élet jobb... legyen boldog! Visszafogja ő még ezt a cselekedetét sirni! Kitartás és, ha beszélgetni akarsz irj nyugodtan! Miden jót! 2 hónapos tündér anyukája
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!