Hogyan tudnek szabadulni a gondolattol, hogy a gyerekem beteg?

Nálunk voltak, védőnő is kiszúrta, de elodázta, hogy majd változik, mozgásban nálunk is csak a takarólerugás meg a 7 hónaposan kapaszkodva felállt volt.

Engem is piszkáltak, hogy beképzelem, senki sem akar ilyenre még csak gondolni sem. Aztán most mégis, de kiemelték, hogy a határon van, nem tipikus.

Ha nem tudsz szabadulni az érzéstől, fejlesztésekre vidd, mindig a korának megfelelően. Azzal tudod nyugtatni magad, hogyha az is, te legalább mindent megtettél, plusz akkor is a te cuki gyereked.

Esetleg még kereshetsz babás “kísérleteket” aranyos játékos foglalkozások, könnyebben kiszűrik és nyomonkövetik, ha gond van.

Sokan leírták elôttem és mindenkinek igaza volt, a babád viselkedése teljesen normális! Ha valami mégis lenne vele (ami valószínüleg nincs) akkor is valóban nagyon nagyon messze vagytok még tőle hogy egyáltalán bárki is mondjon valamit. Az autista diagnózissal meg a nem teljesen egyértelmű esetekben azért óvatosan bánnak, úgyhogy ha még lenne is valami sem biztos hogy kimondják rá, hogy autista.

De hidd el, ezt egy teljesen átlagos fél évesről ráadásul meg soha senki nem mondaná ki.

Ebben a korban az a gyanús, ha nem próbál mozogni (nem forog, de nem is látszik hogy akarná), nem nyúl játekokért, nem érdeklődik, esetleg nem vesz semmit a szájába (ez is egy megismerési forma ebben a korban), nem figyel a hangokra, nem mosolyog vissza, nem gőgicsél.

Plusz ha valami extra idegrendszeri problémája lenne azt szerintem inkább a nagyon rossz alváson vagy a sok és ok nélküli sírason lehetne észrevenni. De az sem feltétlen jelent semmit. Vannak egyszerűen csak nehezebb természetű, többemberes babák.

Mondókázz, énekelj neki, és fog rad figyelni. 8-10 hónaposan mutathatod neki a tapsolást, integetést. Vagy bármit ami közös móka, játék. Amit mondassz is csak ebben a korban kezdi (!!!) majd csak megérteni.

Amiket te leírták elvárások valóban inkább 1 éves vagy nagyobb babákra jellemző.

Bízzál benne, légy türelmes és hidd el fog majd fejlődni (valószínüleg most is azt teszi). Szerintem pár hónap múlva kicsit keserédes mosollyal az arcodon fogsz majd ezekre a buta aggodalmakra visszagondolni.

Kívánom, hogy így legyen!