Nektek milyen kezdeti nehézségeketek volt első babánál?

Mindent túlagódtam. Tényleg mindent. Pár hetesen végigaludta az éjszakát. Kétségbeesetten hívtam reggel az anyukámat, hogy "jajaj, átaludta az éjszakát, mit csináljak?" Anyukám válasza: örülj neki.

Ha újrakezdhetném, sokkal lazábban állnék bizonyos dolgokhoz, mert az állandó stresszelésem kihatott az egész családra.

A legnagyobb hiba amit elkövettem, hogy későn (a gyerek 6 hós korában) találtam rá a hordozásra. Utólag visszagondolva minden problémáinkat megoldotta volna.

A lányom nagyon lassan szopizott, állandóan fájt a hasa, semmi segítségem nem volt, nem volt türelmem és időm arra, hogy nonstop mellen legyen. Így kB 1 hónap alatt elapadt a tejem a tápszerektől véres széklete volt, és a fogzás is megszenvedtük.

Most vagyok 28 hetes a másodikkal, már foglaltam időpontot egy szoptatási, és hordozás tanácsadóhoz (kettő az egyben) aki megtanít kendőben szoptatni, így terveim szerint elkerüljük a tápszeres véres székletet, csökkentjük a hasfájásos sírást, és nekem is több türelmem lesz, ha tudok rendesen haladni a házimunkával.

Nekünk volt bőven nehézség és igen, sok mindent másképp csinálnék, ha lesz még egy gyermekünk remélem leszek olyan talpraesett hogy így is tegyek!

Nehézségek:

-nem voltam felkészülve sem lelkileg, sem elegendő tudásban a babára, mindenki mondta hogy nem lesz könnyű, de én csak legyintettem. Pedig igazuk volt.

-nagyon hasfájós volt, sokat sírt és ezzel se én se a férjem nem tudott mit kezdeni, pont ezért rosszul is kezeltük a dolgot, utólag legalább is abszolút így érzem

-mindenkitől záporoztak a jobbnál jobb tanácsok, amiket válogatva ugyan de probáltam megfogadni-főleg a hasfájás miatt-de nem kellett volna

-nekünk nehezen ment a szoptatás (főleg a kezdeti hibák és a saját bénaságom meg szerintem a lelki állapotom miatt) amit nagyon nehezen engedtem el

-nehezen, de inkább egyáltalán nem találtuk meg a megfelelő tápszert, és az emésztési gondokat🤦🏻‍♀️

Amit másképp csinálnék: nem hallgatnék senkire, inkább azt figyelném hogy mi a legjobb a babának. Nem hinnék olyan hülyeségekben hogy az 1-2-3-4 hónapos gyereket el lehet kenyesztetni, kézhez lehet szokatni, ha nem menne a szoptatás nem görcsölnék rá-ezzel együtt letojnám az ezért kapott negativ véleményeket. Jobban és többet szeretgetném a babámat (ami persze most is van, de szegényt eleinte inkább feladatnak fogtam fel mint a kisfiamnak..)

Most igy hirtelen ennyi jutott eszembe. :)