Cicin altatás, együtt alvás! Miért rossz? Milyen problémák származhatnak ebből a későbbiek során?
3 Hónapos gyermekem este a mellemen alszik el. (belealszik az evésbe) Nem ébresztem fel büfiztetni sem (nem is fájt a hasa, így feleslegesnek éreztem). Az elején még áttettem a kiságyába, de akkor felébredt és sírt. Nem használt neki a simogatás, fenékpaskolás, éneklés stb... karban ringatva táncolva elaludt nagy nehezen (kb 1,5-2óra cipelés után), ezért egy idő után nem is tettem már át, hanem köztünk alszik. Este 8tól reggel 8ig csendben "átalussza" az éjszakát. Kétszer eszik közben, de ezek az ébredései sem teljesek, hanem félkómában eszik és alszik tovább. S én is félkómában vagyok és alszom. Kipihent vagyok és jól érzem így magam. Manóka jól elvan köztünk, szeretünk reggel együtt ébredni hármasban. :) Éjszaka sem zavarja a férjem, mert nagy és széles az ágyunk kényelmesen elférünk. Külön takaróval vagyunk mindhárman, így attól sem kell félni hogy bekerül a miénk alá és megfullad.
Szóval nekünk ez így jó és kényelmes, de közben bennem van a kétség is, hisz mindenki azt mondja hogy meg kell tanítani a babát önállóan elaludni, nem jó ha a szülők közt fekszik stb... Most akkor szoptatás után ébresszem fel és hagyjam hogy órákon át álomba sírja magát a karomban? AZ jobb módszer?
Azokhoz szól a kérdésem, akik együtt aludtak a babával, hogy megbánták-e, hogy az elején nem szoktatták külön? Miért? mit csinálnának másképp? Mikor került át a gyerek a saját ágyába? Akik szoptatva altattak annak a gyereke később el tudott aludni cici nélkül is? Mikor?
Akik nem jártak ebben a cipőben azok kérem ne válaszoljanak! Nem vagyok azzal előrébb ha megmondják hogy "én már a kórházban sem vettem fel ringatni a babát. Betettem a szobaajtót és hadd sírjon. Egyszerűen letettem a kiságyba és már aludt is" stb stb..
Köszönöm!
Én már a kórházba magam mellé vettem sokszor, szerettem nagyon vele aludni, de később terhessé vált azért.
Mikor már elkezd forogni,mászni nagyon sokat tudnak mocorogni, helyezkedni, plusz nagyon nehéz volt visszaszoktatni a saját ágyába.
10 hónaposan átszokott először nappal,később éjszaka is, de mai napig lassan 3 évesen késő éjjel/hajnalba átvándorol hozzánk.
Tesója ha lesz esetleg ő kiságyba fog aludni az elejétől.
Harmadik gyerekkel alszunk együtt.
Nincs semmi hátránya, csak mindenki beleszól.
A bevált menetrend: leszokik a ciciről, és átalussza az estét. Ez 2-3 éves kor között megtörténik magától.
Utána kap egy szuper ágyat, amit ő választ, mesefigurás ágyneműt, és megbeszéljük, hogy ott alszik.
Este a szokott rituálé, és fekvés saját ágyba. Ha elalszik, reggelig ott marad. Eleinte hajnalban még átjön közénk, de ez ritkul, és kinövik.
Ovis korra nem is szeret máshol aludni, csak a sajàt szobában, az ágyában.
2. vagyok
A legnagyobb már kamaszodik, de semmilyen negatív hatást nem fedeztem fel.
A legkisebb lassan 2 éves, én már kicsit várom, hogy külön aludjon, de a férjem élvezi. Most már hozzá is odabújik álmában, igaz, néha a cicit is rajta keresi. 😂 Akkor átpasszolja nekem.
Nem volt kettőnél több álmatlan éjszakánk. Egyszer családi tragédia miatt mi se aludtunk, egyszer lázas beteg volt. Nálunk nincs este gyereksírás, meg kómás szülők.
Mondjuk amikor a gyereked már másfél éves lesz, te már marhára nem szoptatnál, de a gyereked, még mindig a melleiden fog csüngeni, még mindig éjjel 3-szor, 4-szer ébredni fog, később, amikor már visszamész dolgozni és marhára szeretnéd magad kipihenni, de mégsem fogod tudni, mert esetleg a gyereked még mindig kel éjjel, vagy ha köztetek alszik, akkor gyakorlatilag rajtad fog aludni, letúr, oldalba rúg, stb., te meg úgy mész majd dolgozni, mint egy zombi. Nos, néhány negatív dolog, ami hátrány származhat mindebből.
Ebből szerencsére az elsőt nem éltem át, mivel nálunk a cici tényleg csak arra szolgált, hogy egyen, én nem szoktattam rá a fiamat arra, hogy a cici legyen mindenre a megoldás, viszont azt sem én akartam, hogy köztünk aludjon, hanem a férjem, ami egy ideig tényleg tök jó volt, mert nyugodtan aludtunk, egészen addig, míg nagyobb nem lett és tényleg gondot jelentett az együtt alvás. Én ha változtathatnék, akkor nem hagynám, hogy a férjem ennyire ragaszkodjon ahhoz, hogy köztünk aludjon a gyerek és inkább altatnám külön.
A biológiai norma szerint a cici iszonyú sok mindenre valóban megoldás. Evés, ivás, fájdalomcsillapítás, immunizálás, szopóreflex megélése (ez a szaglásán kívül az újszülött egyetlen eletben tartó készsége, és ez azért nagyon durva).
Az a meggyőződésem, hogy nem leszoktatni kell róla, hanem figyelni, hogy meddig esik neki jól, és ezzel párhuzamosan mikor, és mennyire válik teherré az anyának. Másfél évesen nekünk a szopi még alapvetés volt, most hogy két és fél, már féléve megbeszéltük, hogy éjjel a cici is alszik. Akkorra lett az idegrendszere érett arra, hogy ha meg is ébred, tudatosan visszaaludjon, ha előtte szoktatgattam volna, akkor csak magunkat szivatom meg.
Szóval szerintem tökéleteswn csinálod, menj ő utána, az ő igényei és szükségletei után, és közben finoman tesztelgesd, hogy mennyi önállóságra alkalmas már. Mindig tágul a tűrőképességük, és nagyobb lesz az önállóságra az igényük, ha sokáig megkapták az elérhetőséget és a biztonságot korábban.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!