Volt, aki pár hónapos koráig együtt aludt a babával, utána pedig átszoktatta saját szobába? Hogy ment nektek?

2 éves kor körül kaptak leesésgátlós ágyat, addig átaludták már az éjszakát, és sok mindent meg tudtunk beszélni.

Nem volt gond, megértette, hogy ő már nagyfiú/nagylány, és kiérdemelte a saját ágyat, saját szobát.

Néha még hajnalban átjöttek bújni.

Tudtuk, hogy mit vállalunk az együtt alvással. Mi szeretjük ezt az időszakot. :)

Az én lányom 4 hónapos koráig aludt velem. A szobájában volt egy ágy és azon aludtunk ketten. Ezerszer ébredt éjjel, csak cicivel aludt vissza, plusz nálunk is volt elég durva hasfájás, szóval kényelmesebb volt így, hogy mellettem van. Néha amikor jó mélyen elaludt, akkor beraktam a kiságyba, néha következő evésig ott maradt és aludt, néha meg 10 perc múlva megébredt.

Amikor már elmúlt a hasfájás és egyre kevesebbszer kelt, akkor babakocsiban próbáltam altatni de én még ott aludtam a szobájában. Néha ki kellett vennem magam mellé, főleg nyilván ha szopizott, de utána vissza raktam és elringattam a babakocsiban. Egész gyorsan hozzá szokott, hogy nem velem alszik. Aztán amikor már a babakocsiban is jókat aludt és csak párszor ébredt, akkor próbálkoztam a kisággyal. Nem mindig sikerült, néha vissza kellett raknom a babakocsiba, de mindig egyre többet aludt az ágyában. Aztán egyszercsak már nem kellett a babakocsi, csak kétszer kelt fel enni és szépen aludt a kiságyban. Én is vissza költöztem a hálószobánkba.

Ez kb 5 hónapos kora körül volt. Utána pedig egyre jobb lett, egyre nagyobbakat aludt, már csak egyszer kelt fel, aztán meg átaludta az éjszakákat.