Jól csinálom az egyedül való alváshoz való hozzá szoktatást?

Nem vagy az. Ez nálunk is probléma. amióta bölcsibe jár, úgy érzem, még nagyobb szüksége van arra, hogy még együtt töltsünk egy kis időt elalvás előtt az ágyban is (mese, éneklés, babusgatás persze még ez előtt megvan apától és anyától is). Ez a kis idő néha két óra:(

Bár fontosnak tartom ezeket a meghitt perceket érzelmi szempontból, azért az sem jó, ha én is bealszom mellette, és tényleg elmarad, amit alvásidőben terveztem, például a férjemmel kicsit együtt lenni.... ezért én is örülnék, ha - nem is magától, de - a mostaninál rövidebb idő alatt el tudna aludni.

Az a módszer, amit kipróbáltál elvileg nem a legjobb, például újszülöttnél kifejezetten káros - ettől függetlenül sokan nem is ismernek mást. Egy 2,5 évesnél, aki már tényleg sok mindent megért és arra is volt ideje a 2,5 év alatt, hogy már bevésődjön, hogy anya nem hagyja cserben soha, igazából attól függ, hogy jól csinálod-e, hogy mit látsz a gyereken. Ha láthatóan kiegyensúlyozott, nem szorong, nem neheztel, akkor valószínűleg nincs gond.

jaj-dehogy kegyetlen!

nehogy már azt gondold,hogy azért ,mert megtanitod őt magától elaludni,megnyugtatni magát-és önállósodni,te rossz anya vagy

az én gyerkőceimet is megtanitottam elaludni egyedül.ez nem elhanyagolást jelent,minden megvan,ami a testi-lelki fejlődésükhöz szükséges,összebújva mesélés,simi,puszi ének-és utána kijövök.ha bármi gond van,visszamegyek,lefektetem,megnyugtatom.

szerintem ennél tökéletesebben nem is csinálhattad volna,aki meg ringatni akarja,meg vele aludni,éjfélig fent lenni -tegye.te azért változtattál,mert igy neked nem volt jó.mindenkinek igy kellene

Szia!

Sokat vártunk a kislányunkra, és szeretjük is nagyon, minden szeretetet megkap tőlünk... stb. DE, már újszülött korától tanítjuk az önálló elalvásra. Amikor 3 hónaposan nem akart elaludni, és a sok sikertelen próbálkozás után azt mondta a védőnő, hogy ringassuk, összenéztünk a párommal, és egyszerre mondtuk, hogy -Nem.

Nem hagytuk sírni, mellette maradtunk, énekeltünk neki, simogattuk... stb, szép lassan megtanult elaludni egyedül. Most 17 hónapos, a mai napig egyedül alszik el. Megkapja a puszikat, szép álmokat kívánunk, betesszük az ágyába, és kész.

Ha te szívtelen vagy, akkor mi mik vagyunk?

Szerintem a gyereknek és a szülőknek is sokkal jobb, ha a gyermek bizonyos alapdolgokat önállóan tud.

Persze, akinek van kedve, lehetősége, az ringassa a gyermekét, vagy csinálja, ahogy nekik jó.

De ha neked így jó, hogy amíg ő elalszik, te meg tudod csinálni a többi dolgodat, akkor a családnak is ez az érdeke. A gyermeknek is jobb, ha nem egy hullafáradt roncs van vele délutánonként, hanem egy viszonylag kipihent, jókedvű anyuka.

Ha neked, és a kislányodnak így jó, akkor a lehető legjobban csinálod.

És egy jó tanács: ha valamit úgy érzel, hogy működik, jó neked, és a gyermeknek is, akkor ne kérdezz rá itt, hogy jól csinálod-e, mert kapni fogod a hideget meleget, hogy milyen vacak anya vagy. Te ismered a gyermeked és a családod, te tudod, mi a jó nekik, és ez a lényeg, nem az, hogy mások mit gondolnak!