Örökölt a gyereked alváskészséget valamelyik szülőjétől?

Azt nem tudom örökölhető-e.

Èn nagyon jó alvó vagyok, kb. 5 percen belül kèpes vagyok aludni. Nincs olyan hangzavar ami felèbresztene. A fèrjem rettentően rossz alvó. Nehezen is alszik el ès azonnal fent van minden neszre.

Előfordul hogy hajnali 3-kor mèg a nappaliban tv-zik mert nem àlmos. Ő úgy nem tud lefeküdni a sötèt szobàba hogy nem àlmos ès majd elnyomja az àlom.

A gyerekeink viszont mind a ketten nagyon jó alvók, mint èn.

3 gyermekem van. A legnagyobb alvásigénye pici korától nagyon minimális, 3,5 éves kora óta nem alszik délután sem. A kicsik lányok, Ők nagyon jó alvók. A nagyobbik 3,5 éves, délutánonként képes 3-4 órákat is aludni, a pici 16 hónapos, nappal még 2 alszik 2-3 órákat, és éjjel is durmol végig.

Férjem is és én is jó alvókával rendelkezünk.

Hogy a fiunk kire ütött, az a nagy kérdés! :)

Én nem hinném, hogy örökölték volna a lányok ezt a dolgot. Én inkább arra vezetem vissza, hogy milyen volt a terhességem.

A nagyobbik lányommal végig itthon voltam (előtte fél évvel műtöttek a szívem miatt), így 24 órából 30-ban csak feküdtem és aludtam. Az alvást olyan szinten kívánta a szervezetem, hogy volt olyan eset, amikor a férjem reggel fél 7-kor elindult dolgozni és délután fél 5-kor, mikor hazaért ugyan úgy talált az ágyban. Azt hitte, hogy baj van, közben csak aludtam és aludtam.

Előfordult, hogy egész napból ébren voltam összetéve 1-1,5 órát és aludtam is tovább.

Az első lányom 8 hónapos koráig csak evett és aludt. Semmi mást nem csinált. Kb. 5 percet ha fent volt. Akkor próbáltam vele behozni a mozgásban lévő "lemaradását".

Voltunk több kivizsgáláson is vele fél éves koráig, de senki nem talált semmit, sárga se volt, minden értéke rendben volt.

Ő most is ilyen alvós típus és rettentően nyugodt, szófogadó gyerek.

A kisebbik lányom, aki most 1 éves (3-án) koránt sem ilyen. Vele dolgoztam fél évet (szülésig). Az előtte lévő időt pedig a nagylányommal való foglalatosságom tette ki.

Ennél a terhességemnél nem volt olyan, hogy akkor én most alszom 0-24-ig és nem érdekel semmi. Eleinte nagyon sokat szenvedtem a fáradtságtól, álmosságtól, kimerültségtől, de a szervezetem hamar hozzászokott.

Na, aztán visszamentem dolgozni fél évre és jött a korán kelés, idegesség, stb..

A kisebbik lányomon ez mai napig látszik. Sokkal aktívabb, érdeklődőbb, "türelmetlenebb"..

A férjemmel mi mindig is normális kategóriába tartoztunk a szülők szerint. Nem voltak kirívó, hosszan tartó esetek, amikor "probléma" lett volna az alvásunkkal vagy nem alvásunkkal.

Egyébként két barátnőm is tapasztalta ugyanezt. Az egyik szintén végig aludta a terhességet és halál nyugodt, jó alvó gyereke van.

A másik pedig konkrétan a m.helyéről ment szülni a mentővel 38 hetesen, éjjel-nappal dolgozott, keveset pihent és a gyermekén is meglátszott ez első perctől kezdve. Egyszerűen 4-5 hónapos koráig nem lehetett elaltatni a fiát, mert nem volt "hozzászokva".