Van köztetek olyan, aki a gyermeke nappali alvásigényébe beleavatkozott?

Én aztán igazán nem a szigoromról vagyok híres, de arra soha nem voltam hajlandó, hogy a babámmal az éjszaka közepén leálljak játszani. Felkeltem hozzájuk, ringattam, szoptattam, mindenféle módon megpróbáltam őket visszaaltatni, sírni nem hagytam őket - legfeljebb egy picit, hogy lássák, nem viccelek, de max. 2 percet, nem az volt az cél, hogy álomba sírják magukat -, de éjjeli játék nem volt.

Szerintem érdemes úgy alakítani a baba napirendjét, hogy este normális időben lefeküdjön, és az éjszakák is elviselhetően teljenek, persze tudom, fél évesen ez még nem mindig egyszerű.

Én nagy kötődés- és éjszakai gondoskodás-párti vagyok, de úgy gondolom, hogy amit javasoltak neked, az ebben az esetben nem olyan durva beavatkozás. És ezért szerintem bevállalható a helyzetedben.

Ha nagyon nehezen bírjátok, szerintem nyugodtan próbáld ki a dolgot. Persze ne durván csináld, hanem finoman ébresztgesd nappal, és majd meglátod, mit szól hozzá. Éjjel pedig semmiképp ne hagyd magára vagy sírni, ugyanakkor csend legyen, nuku játék és szórakoztatás, csak annyi gondoskodás, hogy érezze, hogy biztonságban van. De tudja azt is, hogy egyébként alvásidő van.

Aztán meglátod, változik-e valami: éjjel jobban alszik-e és nappal nem lesz-e nyűgös a keltés után. Ha 3-4 nap után sem látsz javulást, akkor valószínűleg nem ez lesz a megoldás és nem ezért kel éjjel.

Egyébként fél évesen egy sor olyan változáson megy át a babád (mozgásfejlődés, idegrendszeri érés, növekedési ugrás, hozzátáplálás /ha már eteted/, fogzás stb.), amik külön-külön is okozhatnak ilyen megébredést. Szóval én esélyesnek tartom, hogy nem ez lesz a kulcsa a dolognak, de ha szükségét látod, akkor tehetsz egy lájtos próbát. Viszont az erőltetést én se ajánlom.