Meddig elfogadott hogy mellen vagy ölben altatják a babát?

3:

nem kéri, mert nem feltétlenül tudja kérni egy bölcsis. de hidd el, bölcsiben dolgozom kisgyermeknevelőként, igenis nehézséget okoz a gyereknek az elalvás. volt olyan gyerkőc, akinél már mindent csináltam amit mondott anyuka, hogy hogy alszik otthon, 1 hétig szenvedtünk, szegény gyerek csak sírt meg sírt, ezzel a többit se hagyta aludni... mire nagy nehezen kiderült hogy jaa, otthon cicin alszik. anyuka megpróbálta úgy altatni, ahogy megbeszéltük, csodák csodájára a következő héten már elaludt a gyerek... igenis számít! van akinèl nem, de többnyire igen. volt aki szintén cicin alvó volt, ő napközben sírt cici után, mert tudta hogy alvásnál nem lesz... hiányzott neki.

oké, az ovisok nagyobbak, értelmesebbek, jobban felfogják a dolgokat. máraki! és nem, ott se feltétlenül könnyebb amikor anyukától 3 év után elszakad a gyerek és oviba kerül. van akinek nem gond, van akinek gond.

nem kell 100%ban leválasztani a gyereket, de a napközbeni alvás ne cicin legyen, az maradjon meg az esti altatásra, inkább bújjanak össze, keressenek egy kis kedvenc plüsst, egy párnát, valamit, amit az intézménybe is tud vinni. eleinte odabújunk a gyerekhez ha úgy alszik és igényli, de egy tizenkilós gyereket karban altatni nem egy leányálom, úgy hogy közben a 11re is figyelni kell, plusz napközben már legalább 3x felemelted az összes tizenkilós gyereket. anyuka csak 1et emel, míg mi 12t.. nem szereti a vázrendszerünk, maradjunk annyiban. főleg az idősebbeké.

attól függ, ki által?

külvilág, nagyszülők, jóakaró szomszédok? a baba 5 perces koráig.

anyuka? ameddig se fizikailag, se lelkileg/pszichésen nem érzi magát ebben a szituban túlterhelve.

4, örülök, hogy nem ilyen kisgyereknevelők vannak a mi bölcsinkben.

Kifejezetten kérték, hogy ne szoktassuk le, ne válasszuk el, mert elég a gyereknek egy változás egyszerre.

Ígérték, hogy megoldják és meg is oldották sírás nélkül. Azóta is szoptatom és otthon úgy is alszik el.

6:

nem is egyből bölcsi előtt kell leszoktatni, ezt nem írtam. persze, ott egyből előtte már nem feltétlenül van értelme, sőt. de általában azért tudja az ember, hogy mikor készül bölcsibe adni a gyereket. és szerencséd volt igazából, jól fogadta a gyerek, vagy nem mondták el, ha sírt.. mert bizony sokan inkább elhallgatják a nagy sírásokat is, hogy nyugodt legyen anyuka.. pedig szerintem azért van joga tudni, ha tényleg nehezebb neki így. és írtam azt is, hogy nem minden gyerek reagál jól, van aki igen. a 2 eset amit leírtam anélkül volt, hogy mondtam volna hogy ne cicin aludjon a gyerek. beszoktatáskor találkoztunk csak, nyilván nem lett volna már értelme...

"szerencséd volt igazából, jól fogadta a gyerek"

Nem szerencse, addig is el tudta altatni az apja is, akinek nincs melle.

"vagy nem mondták el, ha sírt.. mert bizony sokan inkább elhallgatják a nagy sírásokat is, hogy nyugodt legyen anyuka.."

Az öltözőben ültem az első altatasok alatt. Feltűnt volna a bömbölő gyerek. ;)

De kedvességed határtalan.

Ameddig nektek ez oké. Én 2 éves koráig szoptattam mindkét gyerekemet, addig cicin aludtak el, azóta összebújva. 7 és 3,5 évesek.

Mindazonáltal amíg ciciztek, addig is simán el tudta őket altatni bármelyik nagymama, a nagynénjük, illetve az apjuk is. Szerintem tök hülyeség, hogy akkor csak így megy, a gyerekek nem hülyék, tudják, hogy cici csak anyánál van, ha anya nincs ott, alkalmazkodnak. Pedig mindkét gyerekem nagyon cicimániás volt, de ha nem voltam ott, ment másképp.

Bölcsisek nem voltak, de az óvodában se volt semmi gondjuk az alvással, vittek alvókát, megbeszéltük, hogy ott azzal lehet összebújni, ennyi.