Csak akkor altatjátok, mikor látszik egyértelműen, hogy álmos? Esetleg, ha már úgy érzitek túl régóta van ébren és ideje volna aludni, még akkor is ha nem akar? (1 év alatti, de főleg 6-10 hónapos babákra gondolok. )

Nappali alvásokra gondolok. Az éjjelekkel eddig nem volt nagy baj. 8 hónapos a babám és úgy érzem eddiig mindig valami csel árán tudtam elaltatni, amit nem tudok eldönteni, hogy jó-e vagy inkább terméset ellenes. De valamiért egyszerüen ráparáztam erre az alvásra. Aminek az alábbi a története:

Kisfiam nagyon hasfájós lett 2 hetes kora utántól. Volt hogy napközben többször is etetéstől etetésig sírt. Akár órákat is. Visszagondolva vszeg én is extra béna voltam, hogy ennyire nem tudtam megnyugtatni, de akkoriban nem éreztem mi lenne az igénye, vagy mit tehetnék ezellen és egyben érte. 4-5 hetes korától elkezdtem hordozókendőben altatni napi 1x, és 2x babakocsizni. Tök jól bevált mindkettő. És végre megnyugodhattam hogy alszik.

A hordozókendőt úgy 3 hónapos koráig a Mózest, úgy 4 hónapos koráig fogadta el. Váltanom kellett. Nehezen ment, mert nagyon kűzdött az alvás ellen, pedig mellette borzasztó nyűgös volt. Elkezdtem magamon elaltatni. 10-15 perc kinlódas után viszont csodák-csodájára aludt. Ez 4-5 hó között alakult ki. Akkoriban este 8-tol reggel 6-7 közöttig aludt, majd visszaaludt 1-1,5 órára, és utana rajtam, mellettem aludt 2x 1,5-2 órákat. Néhány rosszabb naptól eltekintve ez tökéletesen működött kb 7 hós koráig. Akkor megelégeltem ezt a rajtam alvást és hogy őriznem kell a nagyágyban, nehogy leessen, még ha le is teszem. így leszoktattam. Miután elalszik, várok 15-20 percet és beteszem a kiságyba. Alszik napi 2x 1-1,5 órákat, de van mikor 2-t is. Szuper! Igaz este 8-tol mar csak fel6-ig alszik, max 6-ig, de ezt már elfogadtuk.🤷🏻‍♀️

A nagy dilemmam viszont nem is ez. Hanem hogy a kezdeti sirás-nem alvás miatt 1 hós korától mindig olvasgattam, hogy egy x hós babának mennyit kell aludni, mennyi az átlag, mennyit bír ébren, stb. Persze ha nagyon álmos/nyűgös volt, akkor alkalmazkodtam hozzá, de ha nem láttam rajta is mindig figyeltem nagyjából az órát és amikor más soknak ítéltem elaltattam.

Nem mondom hogy nem jelzi, mert a mai napig dörzsöli a kis szemét vagy ásít 1-2-t ha álmos.

De ő szerintem sosem aludna el magától. Ergo ha ráhagynám és nem altatnám akkor szerintem egész nap ébren lenne. De már annyira ”belémivódott“ hogy az alvás mennyire fontos, hogy ezt képtelen vagyok megtenni. És inkább altatom amikor jónak látom. Mivel kisebb nagyobb kűzdésel (10-max 30perc) a mai napig elalszik, így magamat is mindig azzal nyugtattam, hogy ha nem lenne fáradt, álmos akkor tuti nem aludna el, pláne nem ennyit.

Van is napirendünk, amiben az alvásnak is megvan a helye.

(Most épp 5 étkezés, 2 nappali alvás, 1 séta). Ami tök jó, csak néha az jut eszembe hogy vajon jót teszek-e így ezzel? Úgy értem, hogy szinte a kezdetektől helye, rendje van az alvásnak? Mit gondoltok?

(Bocsi ha hosszú lett)