Lenne valaki a társam,akivel megtudjuk osztani napi sikereinket a diétvában,edzünk, motiválni tudjuk egymást, életmódot váltunk? 161/57

Olvastam Lukács Liza könyvét (evészavarokkal foglakozó pszichológus), amelyben azt írta, a fogyókúrában a támaszkeresés gyermeki viselkedés, melyben azt vetítjük ki, hogy képtelenek vagyunk saját magunk kontrollálni az életünket, szükségünk van egy állandó visszacsatolásra, irányítóra, aki megmondja mit tegyünk (anyaszerep). Ilyenek a különféle mentorok, "fogyókúratársak", akikbe kapaszkodni tud az ember. A leválás hiányát tükrözi.

Személyes véleményem pedig az, hogy inkább meg kell tanulnunk megismerni a valódi személyes testi szükségleteinket, nem egy másik emberben keresni magunkat, mert sosem találjuk ott meg.

Persze gondolom ezek után nem nagyon fog érdekelni mit beszélek, csak egy "nem a kérdésre válaszoló", hülyeségeket beszélő idegen leszek, de legyek akkor is, ha majd nem sikerül így sem a diétád, ha mással együtt akarod elkezdeni.

Szia!

Én szívesen benne lennék, ha gondolod írj.

165/58

18L