Akinek sikerült lefogynia! Leírnátok a ti személyes történeteteket?

Az az igazi, tankönyvi érzelmi évő voltam. Ha szomorú voltam, ha vidám, nekem mindig enni kellett, és hát nem salátát... egy normál este úgy nézett ki, hogy két zacskó csipsz, két tábla csoki. Persze egyszer csak azon kaptam magam, hogy három ruhamérettel nagyobb cuccok kellenek.

Tudtam róla, hogy baj van, és az egészségi problémáim miatt határoztam el, hogy váltok. 30 évesen nem ezt akarja az ember.

Állandóan fáradt voltam, kifulladtam, a cigi miatt köhögtem, és folyamatosan híztam. Tudtam, hogy ezen a leejtőn most még meg tudok állni, később nem biztos.

Tisztába raktam a fejem, leszoktattam magam az érzelmi evésről. Áttértem mindenből az egészségesre, durumra, zsírszegényre, teljes kiőrlésűre, és elkezdtem cukor nélkül élni. Leszoktam a dohányzásról is. Az orvos azt mondta, a két projekt együtt sok lesz, de én éreztem, hogy fejben jó erőben vagyok, ki fogom bírni. Sikerült az is. Mikor az első elvonási hullámok levonultak, elkezdtem sportolni. Hetente 4 alkalom a minimum, de mellette is túrázok, sétálok és bringával járok mindenhova. A könnyebb edzésekhez hamar hozzáedződtem, jöhettek a nehezebbek, elkezdtem fogyni.

Mára lement a 3 ruhaméret, normális, M-es méretem van. Sportolok, nagyon élvezem. Nem dohányzom, alkohol szökőévente. Egészségesen és mértékkel táplálkozom. Ha meg kellene ennem egy zacskó csipszet, tuti, hogy nagyon szétnyírná a gyomrom, teljesen leszoktam a szemét kajákról.

Most nagyon jól vagyok a bőrömben, és egészséges is vagyok. Ez év márciusában kaptam először keresztek nélküli vérképet életemben. Elértem a célom.

Én kövér voltam világ életemben... de sosem zavart. Nem éltem chipsen, hambin, pizzán. Házi koszt, süti, cukros üdítő, csoki volt otthon. Se sütis nem voltam, nem igazán ittam cukros üdítőket. Viszont a csoki volt a gyengém. Azt tényleg tábla szám tudtam enni.

De sosem piszkáltak a súlyom miatt, és teljes életet tudtam élni vele. Sportoltam általános iskolás korom óta, rendszeresen jártam heti 3x 4x egyetemen heti 8x edzeni, és jó voltam tesiből (a futás kivételével, de idővel a középmezőnybe tornáztam magam), ha kirándultunk én mentem legelől, és a mai napig inkább gyalog vagy biciklivel közlekedek, nekem fél-1 órás séták meg sem kottyanak... tehát nem egy otthon ücsörgős tohonya valaki voltam. Szeretem aktív lenni, szeretem kosarazni, később küzdősportolni.

Első diétám a sport miatt volt. Küzdősportban számítanak a kilók, mert aszerint kerülsz össze ellenfeleiddel. Nekem 1-el kisebb kategória kellett, ami 6 kiló mínusz. Ezt elértem de visszahíztam. Aztán jött a nyáriszünet és a diétának és a mozgásnak szenteltem. Sajnos a klubom messze volt, így tekerni kezdtem. Így 14 kiló mínusz ment le rólam és nem kellett évközben diétáznom.

A teljes fogyás akkor jött, amikor láttam anyukám eü állapotát leromlani. Annyira rosszul van a sok plusz súlytól, hogy folyamatosan eü gondjai vannak. És úgy bekorlátozódott a mozgás tere, hogy az utca végéig nem tud elmenni. Akkor realizálódott bennem az, hogy mekkora teher lesz számomra a súlytöbblet, hogy fáj tőle a gerincem, hogy oda lesz a lábam, izületem... És börtönné vállik a saját testem. Ez nekem maga lenne a pokol. Így elkezdtem egy nagyon komoly diétát orvosi felügyelettel (nálam a kenyér kiiktatása, cukor elhagyása, fast food ignorálas sokat nem segítet, mert a kenyeren kívül a másik 3 nem képezte a táplálkozásom). Így sikerült a végén megszabadúlni a legtöbb túlsúlytól, amit tartani is tudok.

Végig anyukám lebegett a szemem előtt és az, hogy nem akarok így megöregedni. Nekem fontos a mobilitás, még 50 évesen is kirándulni akarok ha kell járókerettel :D

40 évesen, 2 szülés után, betegségek miatt kezdtem el olvasni a táplálkozásról. Kb. 15 kg-ot fogytam 3-4 hónap alatt azzal, hogy megváltoztattam az étrendemet, azóta is rendben van a súlyom. Miután lefogytam, elkezdtem itthon súlyzózni és tornázni, pár hónap után elég rendesen meglátszott, most már jó érzéssel nézek a tükörbe.

A táplálkozással kapcsolatban: a tudatos táplálkozás híve vagyok, odafigyelek a megfelelő tápanyagok (makrók és vitaminok) bevitelére, az ételekben nem az a legfontosabb számomra, hogy mennyire finomak, hanem hogy mennyire hasznosak számomra. Szerencsére szeretem a zöldségeket, húsokat, tojást, a legtöbb ételemet ezekből készítem. Kalóriát csak néha, kíváncsiságból számolok. Nem érdekel, miben mennyi kalória van, a kalóriadúsabb ételek mellé sok alacsony kalóriájú zöldséget szoktam enni, és mivel ez így elég jól laktat, a napi kalóriabevitelem jellemzően 1500 kcal körül alakul (+/-200 kcal). Régen nagyon sok cukros ételt, kenyeret és tésztát ettem, de most már nem kívánom ezeket. A desszert nálam az étcsoki (1 kocka) és a kávé (kókusztejjel és egy kis mézzel vagy eritrittel), illetve néha egy kis gyümölcs.