Nagy testsúly esetén mi a jobb megoldás?
Az eléggé fiatal korom ellenére hatalmas túlsúllyal rendelkezem. Nincs sajnos acél akaraterőm, és a legnagyobb ellenfelem maga az éhség!
Nem gondolom azt, hogy jelenleg is a kajába menekülnék a múltamban ért atrocitások, gondok miatt(persze lehet így volt az elején.)
Szimplán érzem, hogy éhes vagyok. Ilyenkor nem tudok mit tenni, eszek, és eszek.
A szüleimmel lakok, Ők régimódi emberek, tipikus magyar ételeket készítenek nap, mint nap.
Nem is akarnak ezen változtatni.
(Mielőtt nekem esnek páran, hogy nem akarok ezen változtatni, és az éhség csak kamu szöveg: Már négy éve nem iszok semmilyen cukros dolgot, nem eszek édességet. Mivel rájöttem, hogy tudok a kóla helyett vizet is inni. Ugyanaz a hatás. Édesség helyett is tudok gyümölcsöt enni. Ugyanaz. Azonban az ételnél nem tudok mit csinálni, éhes vagyok..)
A lényegre térve. Most lehetőségem adódott arra, hogy egészségesen táplálkozzak. Lett egy "fekete" munkám.
Így megenegedhetném magamnak, a csirkemellet, halat, zöldségeket, csak ugye itt is a mennyiség.. :) Szóval nem 10 Ft-ot vinne el az, hogy jól lakjak.
Emellett már reggel 6-kor elmegyek itthonról, és csak este 6-7 fele érnék haza. Akkor főzni is kéne még magamra, stb.
Félek, hogy elrontanék valamit.
A második lehetőségem, hogy 2 év múlva elmegyek egy bypass műtétre. Amivel talán újra kezdhetnék mindent, elmúlna az a pokoli éhség érzetem, és kordában tudnám tartani az egészet.
Ugye könnyebb visszafogni egy golflabda méretű gyomor éhségét, mint focilabda méretűét. Na meg könnyebb egy kisebb étvágyat enyhíteni egészséges dolgokkal.
Én amellett vagyok, hogy két évig megpróbálom visszafogni magamat, bármennyire is nehéz lesz, és ha nem is fogyni, minimum tartani a súlyomat(Ami kb. 1,5 éve stagnál), próbálok apró változtatásokat eszközölni. Majd a műtét után, újra kezdeni mindent.
Sajnos egyszerre a kettő nem megy, mert a műtét ára 1,5 millió körül van. Ha pedig egészségesen akarok táplálkozni, nem tudok félrerakni.
Amit még kell tudni, hogy nem 20-30 kilóról van szó( sokkal többről). Emellett a mostani egészségem szerencsére elég jó. Tudok lépcsőzni, járni, futni is akár. Csak átlagos kövéreket érintő problémáim vannak.
Ne varj 2 evig, hogy talan majd akkor meg tudod engedni a mutetet! Tegyel meg mindent most, amit megtehetsz! Lehet, hogy 2 ev mulva mar visszafordithatatlan egeszsegugyi problemaid lesznek.
Menj el orvoshoz es kerd a tanacsat. Ez nem gyerekjatek.
Az adagokat pedig igenis fogd vissza. A kinzo ehsegerzet el fog mulni egy par nap utan, annyit kell csak tulelned. Egyel normalis adagoakt, mar az segiteni fog a fogyasban. Szamold a kaloriakat, egyel kb. 2000 korul (kaloriabazis.hu) addig is. Es ne holnap kezdd, hanem most.
Szerintem sokat eszek. Ez nem kérdéses. Olvasgattam én is neten, hogy mennyibe kerül egy testépítő étrend, csak ugye.. könnyebb abban csalni és, mint írtam az éhség az én gyenge pontom. Szóval annyira akatgyenge vagyok, hogy ennem kell a legkisebb éhség érzése esetén is. Emellett egyértelműen, én is szeretem a finom, de nem éppen egészséges ételeket.
A legnagyobb félelmem, hogy bevállalom az egészséges táplákozást, de belebukok. Akkor pedig ostorozhatom magam, hogy miért nem mentem a biztosra.
Persze azt is belátom, hogy sokkal jobb lenne műtét nélkül megoldani ezt a dolgot, és láttam pár videót a neten akiknek sikerült, sokkal nagyobb súlyról is műtétek nélkül. Csak én nem érzem olyan erősnek magam.
Köszönöm második! :)
Ez azonban nehéz. Én is tudom, hogy most elkéne kezdeni, és a két év hosszú idő. Sok a nyitott dolog, de ott van az is, hogy egy ember vagyok. Ami fix.
Reálisan látom a helyzetemet. Nem véletlenül kerültem ebbe az állapotba. Nincs akaraterőm ha az evésről van szó. Ez ennyire egyszerű.
Tudom, hogy az itthoni légkör miatt úgyis nagy eséllyel belebuknék.
Vagy történik valami a két év alatt amitől mélypontra kerülök, és oda a normális étkezésnek.
Gyerekjátéknak sem tartom, sőt az a baj, hogy átlátom. Nem véletlen nem élvezem az életemet, és keresem a megoldásokat.
Próbáltam az adagokat is visszafogni, elárulom, hogy minden kövér embere tele van próbálkozásokkal.
Nem olyanokkal, hogy holnap. El is kezdjük, de tudom, hogy 2 hét után sem múlik az éhség, azért esünk vissza. :)
Nem akarok pesszimistának tűnni, aki mindenben csak a rosszat látja, csak túl jól ismerem magam. Tudom azt is, hogy mire vagyok képes és mire nem. Milyen az akaraterőm, stb.
Nekem sokkal könnyebb az ha belekényszerítenek egy helyzetben és akkor csinálom.
Pl. megműtenek, akkor már nem tudok mit csinálni és visszanézni.
Azonban most minden rám van bízva, és nem vagyok szuperhős. :D
Már megint ez a tévhit, hogy a tipikus magyar ételek károsak...
Nem kisbarátom, a tipikus magyar ételekkel az ég világon semmi baj nincs... azzal van a baj, ha mértéktelenül tömöd magadba...
Nem feltétlenül szeretnék egy ilyen vitába belemenni, azonban igenis károsak.
Vegyük alapul Svédországot, Norvégiát, Finnország, Dánia. Mindenhol az éttermek halakkal vannak tele. Sőt azok a tipikus ételek. Egyáltalán nem úgy elkészítve, mint egy pörkölt.
Ezen felül igen, magával az étellel semmi probléma, csak megváltozott a világ.
Nem az van, mint régen, hogy hajnalban felkelünk, és egész nap dolgozunk kint a földön.
Ahhoz kellett is a kalória, szóval nyugodtan mehetett a kolbász, szalonna, és hasoló dolgok.
Ülőmunkához, már nem annyira jó. Főleg azt is belevéve, hogy ma egy kolbász már nem olyan, mint anno.
A bolti disznósajt nem is hasonlít a házihoz.
Sorolhatnám még a dolgokat.
Szóval igenis káros a tipikus(értem ezalatt a zsíros) magyar ételeket. Mert már nem az van, mint régen.
Emellett nem mindegy, hogy hol nevelkedtél. A gyerekkori ízek megmaradnak, azok lesznek mindig is a legfinomabbak, és ezen nehéz változtatni.
Persze én is hibás vagyok, mert annak ellenére, hogy "rossz", eszem. Illetve az, hogy mennyit eszek, az saját probléma. De alapjáraton van nála jobb is, egészséget tekintve. Azonban ez egy erősen kétoldalú penge.
Nem véletlen alakultak ki nálunk ezek az ételek, régen mások voltak az igények, de az élet változott, az étel nem.
Attól, hogy egy kövér ember vagyok. Van véleményem, tudom reálisan nézni a dolgokat, tudok gondolkozni. Átlátok dolgokat.
Hidd el, attól hogy valaki csinál valamit, tudhatja hogy az milyen hatással van rá, stb.
Csak nem mindenkit áldott meg az ég kellő akaraterővel.
Úgy tűnik, hogy pszichológus segítségére is szükséged van. Az, hogy az éhség legkisebb érzésére is ennek kell, nem normális.
Ajánlom, hogy a YouTube-on nézz meg pár epizódot a Supersize Vs Superskinny és az Extreme Makeover: weight-loss edition sorozatokbol és merits erőt mások történetéből.
De, szerintem normális a legkisebb éhségre, vagy állandó nulla éhség esetén hasonló, energiahiányt jelző jelekre azonnal, mindenképpen enni. Én is ilyen vagyok, utálok éhezni. Régen volt rossz, mert akkor a pompás jóllakottság egyetlen perc alatt váltott kínzó éhségbe. De mindig volt nálam étel.
Egy jó étrend csodákat tesz, de ha jön a késztetés, akkor enni kell. Ahogy ha megszomjazom, akkor is innom kell, mert iszonyatosan rossz, ha nem.
Persze, nem esem össze, ha egy ideig elviselem ezeket, de nagyon stresszes és másra sem tudok gondolni. Ez inkább az adott életszakaszhoz, kalóriaegyenleghez, étrendhez köthető tény, hogy az embernek MUSZÁJ enni, ha megéhezik.
Kérdező, van egypár gondolatom.
Az egyik az, hogy a gyomorméret/ételmennyiség és az éhség nem mindenkinél korrelál akár enyhén is. Nekem a jóllakás szempontjából teljesen mindegy, maroknyi vagy hegynyi ételt eszem s ebben van is logika, ha egyszer a szervezetem energiát s tápanyagokat akar, nem térfogatot. Ahogy maroknyival is jól tudok lakni megfelelő feltételek mellett, azt is ismerem, hogy milyen, amikor az ember pokolian éhes másfél kiló étel elfogyasztása után, feszülő hassal. Nagyon kellemetlen, mert nehezebb pluszban enni olyankor, de muszáj.
Az akaraterő opcionális fogyáskor. Jó, valami egészen minimális biztos kell néha, egyeseknél pedig gyakran, de én a hozzánk passzoló étrend híve vagyok, ami mellett viszonylag könnyen, élvezettel s persze jóllakottan fogyunk (mindenesetre nem éhesen). Lehet, hogy lassú, de aki nem hajlandó feladni az élvezeteket, annak megérheti a kutakodás, ráadásul remek mellékhatásai lehetnek. Én plusz energiát s jóval jobb közérzetet nyertem az életmódommal, amire nagy szükségem volt.
Azt már írták, hogy 30 ezerből simán ki lehet jönni. Speckó, glutén-, laktóz-, cukormentes étrendben is, teszem hozzá, sőt akkor is, ha kiejted az olcsó gabonákat és száraz hüvelyeseket... Tapasztalat.
A pörkölt szerintem teljesen korrekt, ha jó alapanyagból van, de mindenki egyen, ami neki és szerinte jó. Nem vagyunk egyformák.
Írtam már az időzítésről? Az étkezések számáról?
Van, akinél fontos, mert ha elrontja, garantált bukás, ha nincs óriási önuralma és nem elég hedonista...
Nem árt kitapasztalni, nekünk hogyan ideális elosztani az ételt. Van, akinek ez majdnem mindegy, de van, akinél kvázi alapvető feltétele a fogyásnak a helyes időzítés.
Nem tudom, otthon mi van. Nálunk mindig volt pl. tojás és zöldség, percek alatt tudtam készíteni egy számomra remek ételt. Sajna akkor még kevesebbet tudtam arról, hogyan kellene ennem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!