Gyógyult bulimiás van itt? Ha igen, írnál/írnátok?

3-4 évvel ezelőtt kezdődött az anorexiám, kb 1-1,5 éve átcsapott bulimiába.

Pszichológusnál sosem voltam, nem is akarok odamenni! Egyrészt melózok, nincs időm, másrészt az anyagiak...

Úgy érzem, kezdek kilábalni belőle, pl. vannak olyan hetek mikor nem is hánytatom magam, normális egészséges kajákat eszem (és max 1-2 szem cukorkát, max. fél szelet csokit!! ebéd után). Sok sovány husit eszem (csmell, pulykamell, hal ilyesmi) disznót ritkán, rengeteg zöldséggel és nagyon kevés hajdinával, barnarizzsel vagy kölessel, lencsével.

Sok gyümit eszem, és igyekszem sokat mozogni.

Anno volt hogy heti 3-4szer is hánytam...

Két ember tud a betegségemről: a legjobb barátnőm és a nővérem. Velük beszélgettem erről, ők is ajánlották a pszichológust, de mondtam sem pénzem (vagy pénze a családnak) sem időm...

meg komolyan úgy érzem hogy lehet 4-6 hónapja kellett volna még, de most meg olyan mintha jönnék ki egy szakadék mélyéről és egyre feljebb meg feljebb másznék. A nővéremet ugye minden nap látom ő itthon lakik velünk, vele mindig tudok beszélni vagy volt hogy megállított a lakásban pár hónapja és szelíden lebeszélt arról hogy kimenjek a mosdóba... ő igazán megért.

Barátnőm is sokat segített, ő vele nem találkozom minden nap, de vele is gyakran beszélgetek, mi bántja a lelkem. (pasiügyek, nem vagyok elég kívánatos, nem szeretnek a pasik? és nagyon nagy lelkierőt adott barátnőm is, egyre jobban elfogadom magam. talán ennek köszönhető hogy már kezdenek megszűnni a hányások, voltak olyan hetek mikor egyáltalán nem is hánytam most nyáron.)

A kérdésem az lenne:

ti, GYÓGYULT bulimiások mit csináltok ha eszeveszetten megkívántok pl. egy kakaóscsigát?

Nővérem úgy szokott segíteni hogy együtt készítünk teljes kiőrlésű zabpelyhes sütit, édesítővel, meg egészséges rágcsát csinál nekem, pl. gyümitálat. És így az édesség iránti vágyam megszűnik, nővérem nagyon sokat segít :)

De hamarosan felköltözöm pestre, most ősztől, és nem lesz velem a nővérem...

mit csináljak ha pl meglátok egy kakaóscsigát amit eszméletlenül megkívánok? Sokszor azt csinálom inkább egy harapást sem eszem a csokiból/péksütiből mert tudom akkor befalnám az egészet és utána jönne a zabaroham majd a hányás...

így egyszerűbb egy falatot sem enni.

Ti hogy látjátok? Vagy mit csináltok, ha megláttok valamit amit nagyon megkívántok? Inkább továbbmentek a pékség/gyorsétterem előtt gyorsan és be se néztek az üzletbe? Mi a módszeretek?

ui.: csak gyógyult/gyógyulásban lévő bulimiások válaszát várom. Nem kérek a : "menj el dokihoz" menj pszichológushoz, hülye vagy kommentekből.