Kivagyok már attól, amit a lányom az étellel csinál. Szerintetek érdemes lenne bevinnem a kórházba?

17 éves, lassan felnőtt lányom annyit eszik, mint egy baba, és olyat, mint egy baba! Nem hajlandó szilárd táplálékot fogyasztani, bébiételt, tápszert, tejpépet eszik, illetve tejet, joghurtot, pudingot, néha levest és főzeléket lehet ráerőltetni.

2 éve kezdődött, mikor az öccse megszületett, mikor észrevettem, azonnal elvittem pszichológushoz, aki azt mondta, hogy ez a kistesó érkezésének tudható be, ahogy növekedni fog az öcsi, elmúlik. Nem múlt el. Viszont a lányom már olyan vékony, mint egy piszkafa, félek, hogy egyszer csak "elfogy".

Próbáltuk szép szóval, keményebben, férjemmel együtt, külön-külön, mindent bevetettünk, de ha elé rakok egy normális adag ételt (mondjuk egy szelet rántott sajtot salival, amit régen imádott), és kérem, hogy egye meg, elkezd sírni, hogy fel fog tőle puffadni a hasa, fájni fog tőle, ő azt nem bírja ki, stb.

Ha családi összejövetel, ünnep, szülinap, étterembemenés van, már előre félek, hogy fog-e tudni enni ott valamit, mit csinálunk, ha nem, hogy mondjuk meg a nagyinak, hogy a gyerek csak babakaját eszik, nem fog enni a finom friss almás pitéből, sorolhatnám.

Őszintén, én ezt így nem vagyok képes csinálni, a 170 centijéhez szerintem nincs meg 50 kiló, kiállnak a csontjai, mint egy holokauszt túlélőnek. Úgy érzem, hogy nem sok választásom maradt a kórházon kívül, a párom már eddig is nagyon e mellett volt.

Ti mit gondoltok, érdemes lenne megpróbálni? Ha igen, milyen osztályra kell ilyenkor felvételt kérni, hol foglalkoznak ilyen problémákkal?

Előre is köszönöm a válaszokat.

Egy elkeseredett anyuka