Sgítsetek! Nektek is volt ilyen "nem érdekel az egész. Feladom " időszakotok? Nekem már lassan 1 hete tart. Reggel délben normálisan eszek. Este pedig mintha a "régi" lennék aki mindent felzabál. Mit csináljak? Hogy álljak vissza?

Igen,nekem is volt/és néha van ilyen időszakom...

Azért,mert túl sok energiát belefektetünk,elbízzuk magunkat ha változást látunk,úgy gondoljuk,na már nem vagyunk azok a régi,össze-vissza evős emberek,akik voltunk,de aztán elgyengülünk. Tudom,milyen érzés. :(

Este eldöntöm hogy na majd másnap remekül megszabott étrend mellett végig viszek egy jó napot.Mozgok is,és fogyok,és minden tökéletes lesz.reggelire alig eszek,éhes sem nagyon vagyok,büszke vagyok magamra,jól csináltam.Ebédnél kezdek éhes lenni,de megállom hogy össze egyek minden rossz kaját,inkább eszek valami kalóriaszegény,laktatóbb dolgot.Még jó,nem rontottam el.Akkor mozgok és nemsoká vége a napnak,menni fog.Délután 5 körül nálam fel kell készülni,mert jön egy bűnözési roham,és rám tör a kényszer.Na,csak egy kis csoki,csak egy kicsi háztartási keksz,mellé pár szem mazsola,kis mogyoró,pici sajt,és itt nézem,hogy francba,már megint elrontottam.Pedig olyan jól kezdtem. na nem baj,majd holnap sikerülni fog.És mikor már másnap is ugyanígy járok,azt gondolom,hogy inkább hagyom az egészet a fenébe,nem érdekel.Minek szenvedek itt reggel meg délben,ha este meg úgyis elrontom és nem fogyok semmit?!

Én nekem már túl sok ideje tart. De régebben nem volt ilyen gondom. Úgy másfél éve kezdtem fogyni,és lement 23 kiló.59 kiló voltam. Isteni érzés volt.A szalagavató inspirált.Fél év alatt visszajött 6 kiló.Azóta csak úgy próbálkozok.Most valahogy sokkal nehezebb.Van hogy sikerül fogyni pár kilót,de visszamegy,de most például egész jó,63 vagyok.na de a cél 55.De az a 2 kiló is haladásnak számít. és most ez ösztönöz hogy haladjak tovább.kevesebbet eszek,számolgatom a kalóriákat(ugyan nem kényszeresen hajszálpontosan)és ha délután el is rontom,igyekszem megtartani azt a napi 1200-1500 kalóriát. Attól függ.ha jó napom van,akkor 900.de van,hogy 1700.tegnap rudival rontottam el,és csak fogytam azóta...csoda. Tehát tudom,milyen érzés,amikor fel akarod adni,mert "úgyis hiába minden!".De nem szabad elsüllyedni ebben az érzésben,mert haladni kell tovább,és ha van egy célod,előbb-utóbb el fogod érni.Nem hagyom hogy véglegesen elrontsam.És nem hagyom abba. ha nagyon elgyengülök,meg ösztönzésképpen képeket nézegetek arról,hogy milyen szeretnék lenni,és ez motivál.Próbáld ki.és ne add fel,nem vagy ezzel egyedül! 18/L

Nem, nekem nincs ilyen. Ha mégis rámtör valami lázadó állapot, akkor megeszek egy kevés valamit, de az életmódváltást nem tudom visszacsinálni, túl logikus és jó az nekem :D Ha sanyargatnám magam, feladnám fél nap után és igazam lenne, de nem sanyargatom magam. Eszem, ha éhes vagyok, s ha megkívánok valamit, azt sem vonom meg magamtól, ha elrontom, akkor sem jut eszembe bűntudattal telinek lenni s szép lassan ráérzek és kialakul az új rend :) Ami nem extrém szigorú azért.

Túl keveset írtál ahhoz, hogy kiderüljön, mi az ok (vagy hogy tényleg zabálsz-e vagy csak azt hiszed), egyáltalán fizikai vagy lelki okból adod fel este...