Szerintetek lehet egy fiatal,20-22 éves nagyon kövér nő boldog? Kb.175 centi magas, és 120 kiló. Mert mindig vidámnak látom, de vajon belül nem szomorodik el a kövérsége miatt?

Az itt válaszolók többségének az a szerintem téves elképzelése van, hogy a boldogság attól függ, hogy ki hogy tud a környezete vélt vagy valós elvárásainak megfelelni. És ezekhez az elvárásokhoz a küllem is hozzátartozik.

Én tapasztalatból mondom (van rajtam vagy 20 kg felesleg), hogy soha nem voltam amiatt boldogtalan, ahogy kinézek. Igaz, teszek ellene, de csak és kizárólag egészségmegőrzés céljából, mert amúgy tökéletesen jól érzem magam a bőrömben.

Talán meglepő, de több olyan ismerősöm van, aki duci, sőt kövér barátnőre cserélte korábbi barátnőjét/feleségét, csupán azért, mert az kiegyensúlyozott, boldog volt úgy, ahogy volt, nem méricskélte magát folyton, nem azon nyafogott, hogy "ugye drágám nem is olyan vastag a combom" stb.

A kiegyensúlyozott önelfogadás ott kezdődik, hogy tudom, hogy vastag a combom és széles a csípőm, de tudom azt is, hogy jó a mellem és az alakomhoz képest vékony a derekam, hát ezt hangsúlyozom, és nem a hátrányokon nyekergek.

Valószínűleg a kérdező által ismert lány is tisztában van az egyéb jó tulajdonságaival, és azzal foglalkozik. És boldog. A soványak meg csak hitetlenkednek. Irigykednek?

Szerintem csak bizonyos szinten lehet boldog.

Pl boldog, mert nem kell figyelnie a kalóriákat, a súlyát, nem törődik vele. Nem tartja magát nyomás alatt ez miatt.

Mondhat bárki bármit, de szerintem egy hízásra hajlamos , akár már lefogyott ember, akinek mindig figyelnie kell, inkább cserélne azzal aki genetikailag nem hajlamos a hízásra, és ehet édességet, meg annyit amennyit akar, és nem kell számolgatnia.

Viszont a testsúly nem függ össze azzal, hogy van e párja vagy nincs.

Én kövér vagyok. Nemrég fedeztem fel egy oldalt ami segít a fogyásban, tehát engem zavar a súlyom, és teszek ellene (bár még az elején vagyok)

Viszont évek óta van párom, ami azt illeti férjnél vagyok és ami az életemnek ezt a részét illeti boldog vagyok.

Viszont ami a tükörképemet illeti, az nagyon elszomorít, ezért is teszek érte, hogy ne így legyen. Édesség, finomságok nuku....Számolok, mozgok amennyit tudok, mérem a kajáimat, minden ami ezzel jár....

Tehát különbséget kell tenni szerintem, aközött, hogy boldog mert jól érzi magát a bőrében, és aközött, hogy boldog a párkapcsolata, házassága, családi élete.

Nem ugyanaz! Nálam is kettősség áll fenn. Az egyik ágon boldog vagyok a férjemmel, a másikon viszont utálok utcára menni, szégyellem a külsőmet, és utálom, hogy nekem meg kell küzdenem azért a súlyért amit szeretnék, azokkal szemben akik genetikailag nem híznak, ehetnek akármit....

kb ennyi részemről.

27/N

Nem lehet boldog. Ha annak látod, az csak egy álca, amit magára vett. Ezért is sok a beképzelt kövér nő. Meg másokat fikáznak, hogy valami örömük legyen...

Másképp nem is igen lehetne túlélni a kövérséget.