Mia különbség a 2 között?

kedves első: ha a szervezet tudna futás közben zsírt bontani akkor egy 180 kilós nő elfuthatna kínáig meg vissza pihenő nélkül és modellként térne vissza...

nem tud. lassú, körülményes folyamat. ha alacsonyabb elve a kcal beviteled mint a mozgás nélküli igényed akkor már napközben is bontasz valamennyit.

edzés alatt az izomnak energia kell. szerencsére tele van glükózzal és egyéb más hasznos tápanyaggal, amiket elégethet. ezek a glikogén raktárakban vannak felhalmozva. terhelés függvénye, de az izom bizony elfárad, lecsökken a lokális raktárkészlet, és pótolni kell. a vér szerencsére jó transzferközeg, így a többi, kevésbé terhelt izomból kap utánpótlást pl a láb futáskor. ezért jó az intervallumos futás, sprinteknél a lokál tartalék elfogy, kocogásnál valamennyit utántölt, hiszen tudsz újra intenzívebben futni.

a tényleges fogyás viszont a zsírsejtekben tárolt triglicerid bontásakor van. ez lassú folyamat. edzés után, amikor minden raktár pang a szervezetnek fel kell töltenie ezeket újra. nincs más lehetőség zsírból fogja megtenni. lebontja a zsírt, kap glükózt, aminosavakat, és jópár hasznos dolgot, betölti a raktárakat, és öröm van.

és innentől jön a művészet. megtalálni azt a kalória mennyiséget ami elég ahhoz hogy az intenzív mozgás tartható legyen, ne veszíts a teljesítményedből, de nem túl sok, hogy minél nagyobb deficitet érhess el...