A fogyókúra elején nagyon nehéz volt?

Engem az ösztönzött, hogy belenéztem a tükörbe és egy bálna nézett vissza rám...

Igyekeztem mozogni, és nem vacsizni, vagy ha igen, akkor nagyon keveset.

Találd meg milyen mozgást kedvelsz, lehet az a futás, aerobic, bicikli, úszás, bármi amit élvezel!

Nem akarlak elkeseríteni, de baromi nehéz (nekem legalábbis az volt) az elején, csak a kajára tudtam gondolni... De aztán amikor láttam, hogy laposabb a hasam, kisebb a fenekem ez igen ösztönzően hatott! :) Nem sikerült elsőre, nagyon össze kellett szednem magam, mert egy idő után mindig visszatértem a hűtőhöz, de most már nyár óta nem jöttek vissza azok a fránya kilók, igyekszem tartani!

Kitartás, kitartás, kitartás!!!!!!

Kissé furcsa lesz, de egy srác miatt kezdtem el fogyózni... mindig utáltam magam, hogy duci (nem kövér, csak duci! 168 cm/61 kg) voltam... a srác egy fórumon írta (nem tudott arórl, hogy én lesem azt a fórumot, amire ő szokott írni) hogy neki a vékonyabb (nem szellemileg!) törékeny csajok jönnek be nekik, nála pár centivel alacsonyabbak. A magasság stimmelt, hajszín is stimmelt, minden, még az érdeklődési körünk is megegyezett 80%-ban (zene, filmek stb) csak azok a fránya kilók...

szal úgy döntöttem belevágok! Először elhagytam a csokikat, édességeket, nem ettem fehér lisztes cuccot, zsírban kisült dolgokat (rántott hús, sült krumpli) Mikor a családban nagy ebédek voltak (rántott hús, fánkok) akkor a srácra gondoltam: "igen, majd szeretni fog ha lefogyok!" Mikor a nővérem és öcsém és mindenki csokit meg tortát majszolt szülinapkor, én nem "gyerünk, kislány, meg tudod csinálni, XY kedvéért". És kibírtam! :) Mikor futni jártam, utána pedig tornáztam otthon, és már izomlázam volt, és már a fogaimat szorítottam össze, akkor is kibírtam, mert csak a srácra tudtam gondolni...

Meg persze jó érzés volt, hogy amíg nem érdekelt a srác, addig nem voltam eléggé ösztönzött, hogy lefogyjak... tudtam, hogy fogynom kéne, nem is tetszettem magamnak, de minden nap ettem sütit, csokit, csipszet.

Azóta sikeresen tartom a súlyom, viszont ami furi hogy a pasi már nem érdekel xD nem jött össze másik csajjal, csak nekem nem jön be már. Viszont vékony vagyok, MEGÉRTE!

Szal ha nincs önerőd, kevés az akaratod, azt ajánlom találj egy srácot aki tetszik, és akiknek a vékony csajok jönnek be, és tuti lesz elég kitartásod! :)

(légyszi, ne jöjjetek azzal hogy egy srác miatt sosem éri meg fogyni... magam miatt is csináltam. tudom már, milyen rosszat tettem a szervezetemmel, hogy tömtem magamba a desszerteket meg a fehér cukrot... már nem teszem, szal ez mindenféleképp jó életmódváltás volt. ha nem lett volna a fiú, tuti még mindig enném a csipszeket meg a sok ipari sz*rt, mekis kaját...)

17/l

Na látod, megvan az ösztönzés :)

Bár azt mondják, hogy pasi miatt sosem szabad fogyit elkezdeni, de ha így tudod magad rávenni, akkor hajrá :) szurkolok h sikerüljön a fogyi.