Normális, hogy a fogyókúra ilyen érzelmeket vált ki belőlem?
Egy nap hol szépnek látom magam, hol nem. De úgy, hogy ez annyiszor változik, ahányszor tükörbe nézek.
Úgy érzem, sírni tudnék a kétségbeeséstől, amikor nem szeretem magam.
Ezzel szemben vigyorgok a tükörképem előtt, amikor tetszik, amit látok.
Pedig tudom, hogy mindkét esetben pont ugyanúgy nézek ki, mert eközött a két érzelmi állapot között alig telik el két óra.
Már egy hónapja egy ilyesféle érzelmi hullámvasút az életem, hol nagyon imádom magam, és hol gyűlölöm aki vagyok. Nincs köztes állapot.
Hozzátenném, hogy legtöbbször akkor marcangol önutálat, miután ettem. De nem mindig.
Konkrét kérdésem az, hogy ez megesett- e már valakivel, és hogy normális-e, meg mit lehet tenni ellene.
Köszönöm!
Az előtte-utána fotók segítenek ezen. Nekem is vannak ilyen napjaim. Fogytam eddig 15 kg-t, de néha az az érzésem, mintha még mindig 130 kiló lennék, mint előtte. Aztán másnap felkelek és újra 115- nek látom magam. Fene se tudja mitől van ez, de a lényeg, hogy tartsuk magunkat az eredeti tervhez :D
Nekem még sokat segít a tudatos érzelemkifejezés, a művészeti tevékenységek is és a befelé figyelés. Jó dolgok ezek.
Egyetértek a 2-essel. Van a szüleimnél egy csomó családi kép kirakva és egy 2 évvel ezelőtti képen nagyon meg vagyok hízva és esküszöm, imádom, hogy rendszeresen látom. Mindig emlékeztet, hogy honnan jutottam el idáig és büszke vagyok magamra.
Illetve szerintem segíthet, ha kevesebbet méregeted magadat a tükörben. Rajtam segített, hogy csak hetente egyszer állok mérlegre.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!