Ez már súlyos kényszerbetegség?

Hát ez sztem nem nevezhető igazán kényszerbetegségnek a szó szoros értelmében, a kényszerb. egy egyéb, mentális megbetegedés, ami főként bizonyos rituálészerű dolgokhoz kötődik....nálad az evés sztem inkább vmi pótcselekvés talán, ill. az a jelenség, amikor valaki az evés által nyújtott, ha úgy tettszik, élvezettel, próbál vmi lelki fájdalmat, vagy szorongást ideiglenesen elnyomni, nem tudom, most, h ezt a jelenséget hogy hívják.

lehetséges, h ugye mindezeknek vmi fajta keveréke, mert egy pszichés kórkép csak ritkán teljesen egyértelműen sorolható be egy bizonyos betegséghez.

mondjuk a jelenlegi helyzetet tekintve, jó esélyed van arra, h kialakuljon vmi anorexia, vagy bulimia nálad....

Viszont konkrétan kényszerbetegség inkább az lenne, ha pl. minden nap pontban 12 órakor, és egy másodperccel sem később, vagy előbb el kell fogyasztanod mondjuk egy szalámis szendvicset, amennyiben ez nem sikerülne, akkor utána szorongsz stb.

Értem miről beszélsz. És ja, eltaláltad. Ez egy ördögi kör, mivel pont a betegség oka maga a betegség. Szóval még felfogni is nehéz, de te benne vagy és érted. Én is értem és ezért fogok segíteni neked.

Na jól figyelj rám. Itt nem fog segíteni semmi bebeszélt szöveg. Hiába mondom, hogy legyen akaraterőd és akarjad, hogy lefogyj. Tudom, hogy akarod. És ez eddig sem volt elég, szóval mostantól se lesz. Tehát nem ez a megoldás.

Az sem megoldás, hogyha azt mondom, hogy nézd meg anyudat vagy akárkit és az motiváljon téged. Ezzel csak felhúzlak, mert tudom, hogy az önkritika nagyonis fáj amikor a külsőről van szó. Tehát ez sem megoldás.

Viszont az alábbi lehet menni fog: gondold el, hogy lehetne ennél rosszabb. SOKKAL rosszabb. Sokszor amikor már semmi sem segít, akkor ez a módszer beválik. A következőképpen kéne csináljad:

1. képzeld el magad, hogy hízol. Minnél jobban és jobban és a mérleg alattad már halad felfele(58-62-65-68-70-80...), a ruháid feszülnek, az arcod minnél nagyobb és nagyobb lesz, a kezeid püffednek, a combjaid mind nagyobbodnak és nagyobbodnak és már olyan vagy, mint egy tipikus amerikai túlsúlyos személy(pl.írd be a google-ba, hogy obese és fogsz találni képeket), szóval képzeld el magad úgy ,ahogy a legdurvábban tudod

2. az előbbi képhez társítsd azt is, hogy a hízás közben tömöd magadba a csokikat, kifliket, krémeket,tésztákat,stb.

3. ez a morbid elhízási kép nagyon de nagyon erős legyen, koncentrálj rá és majd gyorsan térj át a 4-esre

4. nézz a tükörbe és vedd észre, hogy most milyen vagy. Vedd észre, hogy bár nem hiszed, de a jelenlegi állapotod még sokkal jobb, mint ami lehetne és meglátod, hogy nyugtató érzés lesz, hogy még nem történt meg amit elképzeltél. Olyan ez, mint amikor rémálomból kelünk fel. Jó, hogy csak álom volt. ÉS általában olyankor jobban örülünk a valóságnak, mint máskor, mivel akkor becsüljük igazán a jelent.

Pont ez a lényege ennek is. Az egész problémád onnan indul, hogy nem tudod becsülni a jelenlegi önmagad, mert mindig egy jobb képet szeretnél látni és ezért elkeserít, hogy nem látod azt az idealizált alakot. Viszont ha nem jobbbhoz, hanem sokkal rosszabhoz hasonlítod magad akkor képes vagy becsülni ami most vagy és képes vagy tenni az ellen, hogy ne legyen rosszabb és hogy még ennél is jobb legyen. Legalábbis szerintem erőt fogsz kapni. De lehet, hogy tévedek és akkor elnézést, hogy ilyen hosszút írtam.

Én kb 5 kg-al vagyok több, mint nyáron, és sajnos tudom, hogy ez megy még fölfelé, mert mindig így van:-S

Különbség, hogy kb 20 kg-al vagyok nehezebb nálad:-S

Általában április körül lemegy magától.