Mit kezdjek a “fogyókúra” közepén fellépő motiválatlansággal?

Sajnos nem tudsz vele semmit kezdeni, mindig kell (ene) valami motiváció.

Új szerelem vagy tetszeni vágyás konkrét személyeknek, ijedtség valamilyen betegség miatt, hiúság, foglalkozás miatti előnyös kinézet, bármi. A "le akarok fogyni" csak időlegesen segít.

Ezért baj, ha a diéta megvonásról szól és nem változtatásról.

Én ugyanazokat eszem, mint eddig, csak kevesebbet, heti egy napon meg mindent szabad :)

Én azzal próbálkozom hogy kötöttem jól látható helyen egy régebbi képem, ahol úgy nézek ki ahogy most is akarok. Ha csokit akarok, ránézek és eszembe jut hogy ez szembe megy a céljaimmal 😃

Még nemtom hosszú távon mennyire jön be.

Engem az motivál, hogy az élet rövid ahhoz, hogy ne érezzem jól magam a testemben. Telnek hetek, hónapok, évek, de ha tükörbe nézek, eltölt a rosszérzés. Nos én nem szeretnék így érezni. Továbbá az is motivál, hogy a testemnek arra van szüksége, hogy egészségesen éljek, és a súlyomat is egészséges határokon belül tartsam :).

Sok sikert kívánok neked, és mindenki másnak is!