A parommal vàlunk van egy 5 illetve egy 7 eves gyerekunk. Aki hasoloan igy volt mit mondtatok a gyerekeknek hogy minel kevesbe seruljenek?

Mindegy mit mondasz, maga a válás ténye az, ami miatt sérül.

Anya és apa elválnak, mert nem szeretik egymást. Titeket ugyanúgy szeretünk. Megpróbálunk mindent megtenni, hogy továbbra is sokat lehessetek apával.

Aztán a következő másfél évben apuci magasról tojik a gyerekekre, mert bele van szorulva az új punciba. Egész nyári szünetben kétszer két napot voltak vele, abban az évben összesen 10 napot.

Ettől sérültek. Nem a válástól, vagy attól, hogy hogyan jelentik be a szülők.

Ne azt mondd, hogy nem szeretitek egymást.Szeretitek de nem szerelemmel.

Mindenképpp sérülnek.6 volt a lányom mikor váltunk.A fiam 14.

Addig nem volt gond míg nem lett párom.

Rohadt nehéz sajnos.

#4:

Nem minden apa ilyen, csak mondjuk tízből nyolc. Azért.

És mi sem azért váltunk, mert nem szerettük egymást. Én még akkor is szerettem. Jobban, mint az elején. De ez semmit nem ér, ha elmúltál 35, a másik nő meg még csak 22. Azt meg ugye mégse mondhattam a gyerekeknek, hogy "apátok megy a farka után, a szottyadt mellü anyátokat lecserélte egy feszes cicijű lánykára. Úgyhogy többé nem jön haza. Innentől rátok se kíváncsi, és összetehetjük a két kezünk, ha egyáltalán hajlandó gyerektartást fizetni. Sűrűn úgy se látjátok, mert a kis barátnője ki nem állhat titeket."

Pedig EZ sokkal egyetemesebb igazság, mint az a sok marhaság, hogy mindenki szeret mindenkit, csak kicsit elválunk.

Az 5-össel 100% egyet értek nálunk tök ugyanez volt, csak én a gyerek voltam a történetben.

Ha ez vigasztal, túl sokáig nem sérül az a gyerek. Maximum 1-2 év, aztán úgyis megérti mi a helyzet, és képes helyén kezelni.