Tényleg ennyire nehéz kimondani?

Egyetértek 11-essel, nekem is az az érzésem.

Jobb lenne megoldani mint elmenekülni.

Bár kétségtelen hogy a mai világban ez nem divat.

Egy kapcsolat elromlásához 2 ember kell.

Ha valami elkezd rossz irányba menni, elkezdtétek hanyagolni egymást...ilyenek, akkor miért kell, hogy az első gondolatod a válás legyen?

Megjavítás, mint olyan miért nem opció? Semmi olyan törést nem írtál, ami ne lenne megoldható abban az esetben, ha mindketten tesztek érte. Nem írsz megcsalásról, bizalom elvesztéséről, nem írsz fizikai-lelki bántalmazásról, olyan függőségről sem ami téged vagy a gyerek életét- -a megélhetéseteket esetleg veszélyezteti.

A leírásból arra következtetek (jól, vagy rosszul, nem tudom, mert kevés az infó, nem ismerlek titeket és a kapcsolatotokat), hogy ti csak lusták vagytok, nem tesztek sem egymásért, sem a kapcsolatért semmit, belekényelmesedtetek, és te inkább eldobnád, mint tennél érte.

Ha elválsz emiatt, azt hiszed, hogy egy új kapcsolatban x év múlva nem ez lesz, ha nem tesztek érte semmit???? Ugyan ez fog törénni, ha hagyjátok langyos fosként csordogálni a kapcsolatotok maradványait. Aztán mi lesz? A lányodnak 1-2-3-4 mostoha apukája lesz, mert mindenkit eldobsz, miután hagytátok ellaposodni a kapcsolatot?

Az egy rossz része a dolognak, hogy a férjed kapcsolata nem jó a gyerekkel. De ez nem egy új dolog. 6 év alatt eddig nem vetted észre? Miért hagytad, hogy ne foglalkozzon vele, vagy hogy csak kiabáljon vele? Nem beszéltetek róla mi a gond?

Mi annak a háttere, hogy nem kötődik a kicsihez? Akarta a férjed a gyereket? Terveztétek, vagy becsúszott és meg akartad tartani? Lehet, hogy itt van valami, ami miatt nem ragaszkodik úgy a kislányhoz, ahogy kellene.