Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Volt már olyan, hogy úgy érezted ennél pokolibb már nem, és még az is tudott fokozódni?
Válófélben vagyok,a héten csütörtökön volt az első tárgyalás.Annak ellenére,hogy én adtam be a válópert,szeretem még a férjem,de el kellett engednem mindkettőnk érdekében.Kedden a 14 hónapos kisfiammal bekerültünk a kórházba 40 fokos lázzal,infúzió stb.A kórházban szörnyű körülmények,konkrétan a gyerek rácsos ágyában aludtam napokig,hogy mellette legyek,kaját nem kaptam,a babám infúzióját rosszul kötötték be,folyt a vére a földre,és mindehhez olyan bánásmód...
Tehát a kórházból mentem a bíróságra a tárgyalásra,ekkor mondtam,hogy ez már rosszabb nem lehet.Másnap,hívnám a "volt" férjem céges telefonját,más veszi fel.Mikor utolérem,kiderült,hogy kirúgták a munkahelyéről,minden előjel nélkül.Közben anyósom azzal nyaggat,hogy gondoljuk meg jól ezt a válást,még visszafordíthatnánk,az én családom meg,nehogy most majd megsajnáld és visszafogadd...
Közben a beteg baba mellett virrasztok...
Még nem omlottam össze,de a határon vagyok.
Nektek volt már ilyen (biztos),hogy minden sz@r összejött?
válasza: válasza: válasza:Voltam hasonló helyzetben. Így visszanézve: ha a válás gondolata komolyan megfogalmazódik az emberben, akkor nincs értelme visszakozni. Ugyanis csak átmenetileg lesz jobb, aztán visszatérnek azok a hibák, amelyek a válóper beadásához vezettek.
Tehát csak a szenvedést nyújtod el, ha az egyszer már elhatározott szándékodtól eltérsz.
Mindig csak a legközelebbi probléma megoldására koncentrálj.
Ne hallgass senki másra, csak a saját megérzéseidre! (Állítsd is le a jót akaró rokonokat, mert nem csoda, ha úgy érzed, megőrülsz. A te életed, neked kell a döntéseket meghoznod, mert a következmények is a tiedek lesznek...)
Fel a fejjel! A pici érdekében talpon kell maradnod:)
A férjed nehéz helyzetbe került, de ennek a gondjait ne vedd a nyakadba!
Aztán meglásd, eljön a leeresztés ideje is, amikor kipihenheted a mostani stresszes időszakot.
válasza:igen, szerintem mindenki átélt ilyen típusú kríziseket....igazából beteg a kisfiad, ez maga szörnyű, tudom anyaként....nem is kellene más....
a válópert gondolom nem véletlen adtad be, én is így voltam vele, h egy jópár hónapig csak húztam a dolgot, h hátha jobb lesz, a végén épp ezért volt a pofon oly hatalmas, ami a házasságunk végét jelentette.....szintén úgy volt vele a családom, h jobb nekünk külön....mert az én érdekeimet nézték, az anyósod, meg a fia érdekeit, nyilván ez a helyes hozzáálás, de nem jókedvedből döntöttél így, szóval légy erős és hidd el fogtok még sokat mosolyogni! minden jót!
15.43 nálad mi a gond?Leírnád,persze nem szeretnék tolakodni.
Nem akarom és nem is fogom visszafordítani a válást.Tarthatatlan volt a helyzet,másik nő,alkohol(nem teljesen eldurvulva),lelki terror (teljesen eldurvulva),bulizások,haverok...stb.A gyerkőcöt szereti a maga módján,a kórházba is bejött.Egyébként akkor láthatja a babát,amikor akarja,ez van,hogy három naponta,van,hogy három hetente van.
A kórházból kihoztam a babát,emiatt is kétségeim vannak,jól döntöttem-e.Ha utolérem a háziorvosunkat,akkor be sem kerülünk,csak bepánikoltam a láz miatt (tüszős mandula),és bent fogtak.
Sajnos a családom sem mindig úgy áll a dolgokhoz,ahogy kellene.Anyukám konkrétan azt mondta,hogy egy ilyen jó külsejű,jó kiállású férfinak (ez a férjem) össze kellene szedni egy csomó gazdag nőt,és kitartatnia magát.Ja meg kutakodik a neten,és közli,hogy melyik csajnál van közös fotójuk,hogy itt meg itt töltötték a hétvégét a nagy ő-vel (ez is férjem),amikor mindenkinek azt mondta,hogy azért nem tudja harmadik hétvégén sem meglátogatni a gyerkőcöt,mert munkahelyi elfoglaltsága van.Engem nem érdekel,hol tölti az idejét,már a hazugságai sem érdekelnek,de a gyerekem apja,és én a kapcsolatunk utolsó pillanatáig szerettem,és bár már szerelmes nem vagyok bele,de az érzelmeim lassabban múlnak.Fájnak ezek a dolgok,nem értem miért nem lehet hagyni,hogy múljanak,hegedjenek a sebek,miért kell ezeket állandóan feltépni,ráadásul még ilyen durva dolgokkal fűszerezve.
Anyósom nagyon szeretem,de az is fáj,hogy ő meg teljesen vak a fiával szemben,és még mindig azt hiszi ez majd rendbejön.Ő meg azt mondta,hogy majd meglátom,ha elválunk,és nem lesz a papír,sokkal izgalmasabb lesz,és újra összejövünk.Meg,hogy az egész család,mármint a férjemé,erre vár.Ez is őrjítő.
Közben meg sajnálom a férjem,mert a nagy mellénnyel való elköltözése után,most kezd teljesen kicsúszni a lába alól a talaj.És igen,tudom,ez már nem az én gondom,de a gyermekünk miatt valamennyire mégis.Sajnos nem tudja jól kezelni a nehéz helyzeteket,miután megtudta,hogy kirúgták,nem is akart a gyerkőccel találkozni,és a tesómtól tudom,aki aznap este a szülinapját ünnepelte,hogy a egy bulizós helyen töltötte az egész éjszakát,gondolom a poharat is sűrűn emelgette.Ja,és nem 20 éves,hanem 31.Ezért is írtam,hogy tarthatatlan a helyzet,az én értékrendembe ezek nem férnek bele.
Még mintha az idő is minket siratna,bár gondolom ezt most sokan így érzik.
válasza:További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!