Most mihez kezdjek? Most váljak el tőle?

3 éve házasodtam össze a feleségemmel és már lassan 5 éve vagyunk együtt. Mindig is szerettem volna apa lenni. A feleségem pedig végig elhitette velem, hogy ő is szeretne gyerekeket. 2 éven át mindig védekezés nélkül szexeltünk, hogy összejöjjön a baba, de mind hiába. Ma pedig véletlenül megtaláltam a feleségem fogamzásgátlóját, számon is kértem, hogy ezt miért csinálja, erre ő megpróbált kitérni a kérdésem alól pedig a lehető legnyugodtabban tettem fel neki ezt a kérdést (hogy őszinte legyek, nagyon leordibáltam volna ezért, még most is nagyon mérges vagyok rá). Végül nagy nehezen sikerült elmondania az igazat, hogy ő soha nem is akart anya lenni és nem szereti a gyereket, de egyben megválni sem akar tőlem. Erre én nagyon fölkaptam a vizet és alaposan kiosztottam neki, de annyira, hogy a feleségem sírva is fakadt, majd magamra vettem a dzsekimet, elhagytam a lakást és elmentem sétálni, ami majdnem 4 órán át tartott. Mikor hazaértem a feleségem elkezdett könyörögni, hogy bocsássak meg neki, de nem foglalkoztam vele. Most a hálószobánkban van és bőg. Nagyon fáj nekem, hogy sír, de képtelen vagyok arra, hogy megvigasztaljam. Nem is értem, hogy hogyan lehet valaki ennyire önző. Elcseszi másnak az életét csak azért, hogy neki jó legyen, ráadásul velem teszi ezt meg, akit a legjobban "szeret". Nagyon dühös vagyok, de még mindig nagyon szeretem és nem szívesen válnék meg tőle. A gyerekvállalást pedig nem akarom rákényszeríteni, mert egy olyan ember tényleg ne vállaljon gyereket, aki nem akar szülő lenni, de én meg nem tudom elképzelni a jövőmet gyerek nélkül. Most váljak el tőle és keressek valaki mást? Ne értsetek félre, elsősorban azért vettem feleségül, mert nagyon jó lelki -és szellemi társak vagyunk egymásnak, megértjük és szeretjük egymást, a kémia is működik köztünk és persze abban is reménykedtem, hogy egy nagyszerű családot alapítanánk. De végül kiderült, hogy neki merőben más elképzelései vannak. Nagyon el vagyok keseredve.

29F