Gyerekes apukák, nektek van tervetek arra hogyan lépjetek le és hová, ha a feleségetek komoly ok nélkül hagy el és anyagilag tönkretenne?

Minden apukának ezt kellene csinálni, és akkor:

1. vagy változtatnának végre az anyaközpontú bírók az álláspontjukon

2. vagy változtatnának a nők azon, hogy 10 éven át otthon ülnek és babókáznak, pocaklakóznak meg babaprojekteznek - mindezt apuka pénzén. Válás után meg folyt. köv. babókázás szintén apuka pénzén.

Az a rossz hírem van, hogy a házasság alatt félretett pénz is közös, úgyhogy neki csak 750 ezre van, a másik fele a FELEségé. :D

A gyerektartás pedig kisemmizésként értékelni, és lelépni inkább külföldre, hogy ne tudják levonni: elég szép jellemrajzot adott a "tökéletes férj és apa" barátodról.

Az nem jutott még eszébe, hogy magának követeli a gyerekeket, és ő kér gyerektartást a feleségétől?

Gondolom kényelmesebb elmenekülni, és mindent eldobni, elvégre váláskor válik a gyerektől is, mint ugye talpig férfihoz illik...

Erősen kötődhet a gyerekeihez, ha képes egy esetleges válás után több ezer, vagy több tízezer km-re távozni...

Nálunk a válásban az volt a legnagyobb visszatartó erő, hogy megszűnik a gyerekkel a napi (!) kapcsolat, pedig megosztott felügyelet van, tehát hetente több napot van az apjával is, velem is a gyerek.

Amúgy halkan jegyzem meg, nálunk a váláshoz többek között éppen az vezetett, hogy az exem gondosan őrizgette a saját "vagyonát", nem tette be a közösbe (míg én mindenemet bevittem a házasságba és közösen használtuk), így esélyünk sem volt továbblépni, fejlődni. Inkább szorongtunk, csak neki meglegyen a menekülő útvonal... hát most élhet vele. :) Igaz, semmire nem volt neki elég, mert az osztozkodáskor minden az enyém volt - még házasság előttről. Ő csak használta...

Keresek olyan jól, hogy ott tudjam hagyni a házat a gyerekeknek (elvégre miattuk építettük), és tudom, hogy jó helyen vannak, nem kerülnek az utcára.

Én meg veszek egy kis lakást, és még akkor is ki fogom fizetni a gyerektartást, sőt ezen felül is minden meg tudok venni nekik, amit csak kérnek. A gyerekem örökké a gyerekem marad!

Nem tudom, milyen szánalmas csóró proli lehet az, aki képes így gondolkodni, meg anyagilag belerokkan a gyerektartásba. A gyereknevelést eddig hogy tudta finanszírozni?!

Azt meg teljesen félreértelmezitek, hogy váláskor mi történik, és mi a vagyonmegosztás.

Kisemmizni azt lehet, akinek addig se volt semmije.

Az első bekezdés üti a másikat. egy rendes, az általad leírt jellemű férj mellől eleve elég ritkán lépnek le csak úgy nők de ha mégis akkor a szerinted "normális" apa normális reakciója e, hogy elhúz a francba a gyerekei elől is?? :-) Miért éli meg kisemmizésnek a gyerektartást? És miért nem akarja magának a gyerekeit ha annyira rendben van vele minden? :-)

Nem igaz, hogy csak Anyáknak ítélik a gyereket, főleg ha olyan tökéletes mint a Te haverod :-)

Ismerek ilyen sztorit.

A srác egy kis hájas piperkőc, de amúgy jó fizetéssel. Összejött egy cicával, akibe teljesen belezúgott. Egy éven belül megvolt minden: lánykérés, lakásvásárlás, puccos esküvő, nászút Japánban, és jött az első gyerek, nem sokkal később becsúszott "véletlen" a második.

Aztán a kedves felesége benyögte, hogy hát ő válni akar.

Eleve ez volt a terve, hogy felszed egy gazdag pasit, lefial, és él a gyerektartásból a következő 18 évben, meg abból, amit még a váláskor meg tud szerezni. Aztán kinézett magának egy helyes pasit, most annak a nyakán él, meg jóformán az neveli a gyerekeket is.

Senkinek nem volt meglepetés, csak a kedves férjnek, akit az első perctől figyelmezettünk, de ő hitt abban, hogy ez köztük igaz, tiszta szerelem, és bunkók vagyunk ha azt hisszük, hogy neki sose lehet szép nője.

Úgyhogy nekem az a tervem, hogy nem veszek el olyan nőt, aki nagyon férjhez akar menni, de az életben egy percet még nem dolgozott. :) És akkor nem fogok így járni. :)