Válás egy másik nő miatt. Hogyan lehet beletörődni?

Nálunk nem harmadik fél miatt volt válás, így csak a második feléről tudok nyilatkozni: a gyerek számára egy idő után teljesen természetes, hogy a szüleinek új párja lett. Az én gyerekemnek legalábbis az volt. Elmagyaráztuk neki, hogy egymással már nem jöttünk ki az apjával és szeretnénk új életet kezdeni: megértette, elfogadta, az új párjainkkal jól kijön.

Egy baráti házaspárnál volt olyan, hogy egy új nő miatt történt a válás. Nagyon jól kezelték, azóta már három gyerek született az új házasságból, akiket az első házasságból születő gyerek testvéreinek tekint és a volt feleség teljesen együtt tud működni az újjal. Nem érdemes harcolni, hosszú távon megéri együttműködni.

Nalunk hasonlo a sztori, 8 eves a kislanyom es a ferjemnek uj partnere lett, de mielott megengedtem, h talalkozzon a lanyommal megsimerkedtem vele, es egy egesz normalis no. Baratnok nem leszunk, de legalabb nem valami felorult, mar ez is valami:-)))

A lanyom kedveli, eleinte furcsa volt neki hogy apu miert puszilgatja Rekat,de aztan elmagyaraztuk neki, hogy mi ez a helyzet es hogy en ezzel teljesen rendben vagyok, es ezert mar ot sem zavarja. Jol kijonnek es csak heti ketszer talalkoznak, szoval nem egyutt elnek vagy ilyesmi:-)))

A gyerek ugy reagal ahogy te reagalsz, ha ellenseges vagy a novel akkor is az lesz vele, ha utalod, o is utalni fogja meg akkor is ha kedveli, szoval minden attol fugg, hogy hogy allsz hozza. Az elet megy tovabb, es ezt a gyerekek is megertik, ok meg nagyon rugalmasak.

Nem fogja ot jobban szeretni mint teged, de kedvelni fogja ami alapvetoen egy jo dolog. A lanyomat nyitottsagra es elfogadasra neveltem mindig is, ezert nem utalkozik senkivel, szoval nyugodj meg, alkalmazkodni fog a helyzethez ha azt latja, h te ezzel oke vagy.

Nyilván nehéz helyzet ez az elhagyott nőnek, de fel kell dolgoznia a saját maga és a gyerek érdekébe. Ha a gyerek jól érzi magát az új családtaggal, de azt érzi hogy ez nem lenne szabad, mert az anyját ezzel megbántja, kétes érzések keletkeznek benne. Nem akarlak elkeseréteni, de készülj rá, hogy a gyerek valószínűleg jól fogja vele érezni magát. Ha fáj, ezt akkor is hagyd, mert amíg ő nem árt neki, addig:

1) eggyel több ember van akire számíthat a gyerek

2) tehetsz akármit, a gyerek idővel rá fog jönni, hogy aki neked nem szimpatkius, az attól vele még nem feltétlenül rosszindulatú

Ráadásul hangolhatod ellene, de felesleges...

Szerintem a legjobb, ha megnyugtatod magad. Ők a te gyerekeid, és pont miattuk kell ezen túllépni. Én ismerek olyan anyákat, akik korábban mindent megtettek, hogy amikor a gyerek az apjával és annak új barátnőjével volt,ne érezhesse jól magát. A vicc az, hogy a gyerekek felnőttek és már régen nem érdekli őket az, hogy apa nem volt boldog ezért összejött egy másik nővel. Sokkal inkább az anyákat hibáztatják, amiért gyerekként olyan emberek ellen hangolták őket, akiket nem volt okuk gyűlölni.

Egyébként én is egy ilyen helyzet szereplője vagyok...

Igen eleinte vacak az érzés.

Akkor múlik el amikor az egod helyett a gyerekre figyelsz.

Lesz még egy ember akivel jóban van, akivel örömmel van. Te maradsz az édesanyja de lesz egy plusz segítője.

Biztos van meg rajtad kívül olyan nő akivel jóban van. Ez pont olyan.

Nálunk nem volt ilyen egyszerű. A gyerekek tudják hogy miatta váltunk el. Utálják és ki is mutatják. (Ha túllőnek a célon, leállítom őket.)

Egy ideje a csaj nem akar a gyerekekkel találkozni. Ezt is megértem.

Nem él együtt az exférjemmel, így megoldható. Gondolom ha egyszer összeköltöznek, bonyolódik a helyzet.

Tudom, köcsög vagyok, de eleinte jól esett a káröröm. Most már közömbös az exem, nem érdekel az se hogy ha jól kijönnek a kölkökkel. De erre nincs sok esély.

"A gyerekek tudják hogy miatta váltunk el."

A gyerek azt tudja, mit a szülőktől hall. Egyébként nincs olyan, hogy CSAK egy harmadik fél miatt van a válás, ahhoz kell maga a pár is, hogy be tudjon férkőzni egy harmadik...

Egy baráti párnál van ilyen helyzet, és szegény gyerekek a gyűlölködéstől teljesen megkeseredtek, hiszen számukra ez egy kezelhetetlen helyzet, tehetetlenséget és frusztrációt élnek meg, nem tanultak meg megbékélni vele és megnyugodni, élni tovább az életüket. Romlott a tanulmányi eredményeik, a baráti kapcsolataik (minden gyerek kerüli őket, mert tele vannak gyűlölettel a hétköznapokban is). Kinek jó ez?

Az a gyerek megbékél a számára módosíthatatlan helyzettel és megtanul megbocsátani, kiegyensúlyozott, nyugodt, egészséges személyiségűvé válik. Akiben gyűlölet van (és ezt a szülő még táplálja is) is megkeseredett felnőtté fog válni.

Hat éves voltam, mikor kiderült, hogy apámnak új nője van. Nem emlékszem, hogy különösebben elmagyarázta volna valaki, hogy ez most pontosan mi - vannak halvány emlékképeim, tudom, hogy apám bemutatott engem a nőnek még a válás előtt, de azt hiszem, talán csak egy barátjaként. Az tuti, hogy mikor kiderült, akkor már a húgom anyjaként lett bemutatva, én meg gyerekfejjel elfogadtam.

Szerencsére a nő nem akart pótanyám lenni, mindig is a család részeként kezelt. Nekem az volt gyerekfejjel a kellemetlen, hogy tudtam, hogy anyámnak rossz amiatt a nő miatt - tehát azt sem mondhattam, hogy mondjuk Évi vitt ide meg oda, mert azzal elszomorítottam volna...

Kamaszfejjel persze már tudtam kezelni, én tulajdonképpen ebbe a helyzetbe nőttem bele, teljesen természetes volt. Már rég nincsenek együtt apámmal, de azóta is jóban vagyunk, hébe-hóba beszélünk is.