Tartásdíj megállapításánál a gyermek mely konkrét szükségleteit szokás figyelembe venni?

Konkrétan az összeset.

Különben nem nagyon vizsgálják ezt.A férj fizetését nézik.

ha az apa fizujának 20 %a épp tízezer akor se nézni senki hogy abbol megéle e a gyerek nyilván nem

ha az összeg 20 vagy 30 ezer az se fedez semmit egyes smucig apukák már az ellen is lázadnak figyelmen kivűl hagyva a realitást

A törvény csak 1 éves és nincs kialakult gyakorlat. Bírótól függ. Érdemes valóban minden tételt szépen, átláthatóan 1 hónapra vetítve leírni (rezsi, kaja, közlekedés, különórák, edzés, albérlet, lakás, bébiszitter (ha a másik félre nem lehet számítani) stb.). A nem havi kiadásokat is összeszedni éves szinten: gyógyszerek, magánorvos, tanszerek, ruha, fodrász, kozmetikus, számítógép, bútor, stb.).

Olvastam olyat, hogy a bíró megítélte az ipad-et a csemetéknek, de pl az én bíróm azzal példálózott, hogy mások 20000-et kapnak, tehát... Nyugodtan ellent lehet mondani ilyenkor.

Figyelembe veszik a másik fél teljesítőképességét is.

A perben kérd az esetleges infláció figyelembevételét is, és ahogy nő a gyerek, az igények növekedését is érdemes bebiztosítani.

Az összeg meghatározásánál a bíróság a következő szempontok szerint dönt:

a gyermek tényleges szükségletei,

mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyai,

a szülők háztartásában eltartott más – saját, illetőleg mostoha – gyerekek száma, és

a gyerek saját jövedelme.

Fontos azonban tudni, hogy a gyermektartásdíj fizetésére kötelezett szülővel szemben érvényesíthető összes tartási igény a jövedelme 50%-át nem haladhatja meg.

Az tehát biztosan nem fordulhat elő, hogy egy különélő apa például 200 ezer forintot keres, de abból 120 ezer forint összegű tartásdíjat meg kell fizetnie kifizetni különélő vagy volt házastársának. Hiszen az már meghaladja a jövedelme felét!

Az összeg megállapításánál a bíróság általában a keresetlevél beadását megelőző egy évi összes jövedelmet megvizsgálja, és erre figyelemmel állapítja meg a tartásdíj alapját.

A gyermektartásdíjat határozott összegben indokolt megállapítani (azaz havi X forintban, és nem a jövedelem havi X százalékában), ha a kötelezett jövedelme különböző forrásokból származik és ezek összege pontosan nem határozható meg, vagy éppen kiemelkedően magas összegű (például vállalkozó, külföldön él, munkakörében jelentősebb összegű borravalót kap!).