Anyuka csak kétthetente engedi a gyereket ahogy a bírónő kiszabta. Hogy tudok elérni több láthatást? Mitt tehetek?

"Egyébként sose tenném ki a gyereket igazságszakértőnek."

EZ a baj! Ugyanis a szakértö nem árt a gyereknek, NEM kihallgatás vagy vallatás a vizsgálat, hanem csak "játszik" vele, és ebböl tudja kiszürni, hogy mi is a gyerek érdeke.

Szóval azzal, hogy ez elöl elzárkózol éppen a gyerek és az érdekei ellen harcolsz - nem pedig segíted kettötök kapcsolatát szorosabbra füzni.

Aki meg azt írja, hogy legyen jóban az anyával - erre nagyon érvényes, hyog kettön áll a vásár, nagyon sok elvált anya direkt nem akar az apával normálisan kommunikálni és el akarja a gyerektöl idegeníteni.

Ez az anyák sablonos, ostoba kifogása! Azt azonban elfelejtik, hogy egy gyereknek anyára is, apára is szüksége van EGYENLŐ MÉRTÉKBEN! Egy anya egyedül nem tud teljes értékű gyermeket felnevelni! Felnőttként érzelmileg labilis emberek lesznek!

Elképesztő, hogy a törődő, gyermekét szerető apákat egy kalap alá teszik az alkoholista vagy verekedős apákkal!

Ha a gyerek is ragaszkodik hozzád (és miért ne ragaszkodna), akkor csak harcolj érte! Ha kell, légy őszinte a volt nejeddel, és ha kell, indulatosan fejtsd ki neki, hogy ez micsoda lelki terror te ellened is meg a gyerek ellen is.

Nem jo taktika gyerekpszichologiai szempontbol a "szolj anyadnak, engedjen tobbet", sokkal jobban mukodik a "kicsim annyira orulok hogy ujra itt vagy". Fontos hogy a gyerek szamara elmeny, pozitiv legyen a talalkozas, es ha ranyomja a belyeget az, hogy ratestalnak egy olyan feladatot ami neki nehez (mert gondolj bele milyen nehez lehet neki eleve ezt felhozni egy elvalt nonel aki velhetoen pruszkol mar az exferj emlitesere is), akkor szorongani fog ha arra gondol hogy jaj, megint megyek apuhoz es megint azzal fog nyuzni, hogy beszeljek anyuval.

A gyerekben ez semmi esetre se hagyjon ilyen nyomot. Neki felszabadult, oromteli elmeny kell legyen a lathatas, es idovel akkor magatol is szivesen beszel majd rola.