Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ez normális anyai viselkedés?
A páromat anno dobta az akkori párja. Van egy most 12 éves közös kislányuk.
Én semmiben nem voltam érintett, mert akkor még nem ismertük egymást amikor a válás volt, így kialakult közöttük egy rendszer.
A lényeg röviden annyi, hogy amikor nálunk van a gyerek, akkor anyagiaktól függően, visszük játszótérre, játszóházba, állatkertbe, strandra, vagy csak tábortüzezünk az udvaron, stb.
Viszont amikor otthon van az anyjánál, akkor soha de soha nem mennek sehová.
Az összes anyai megnyilvánulás, hogy megengedi, hogy átmenjen egy barátnőjéhez a kislány, vagy hogy a barátnője, menjen át.
Soha, még egy játszótérre sem viszi.
Amikor szünetek vannak, mint pl. most, akkor 1 napra sem hajlandó elviselni, hanem mindenféle képpen táborba rakja (ahol ott is kell aludni), azzal az indokkal, hogy ő nem tud mit kezdeni vele, és különben is neki jár a hétvége pihenésnek, meg a csávójával szeretne kettesben lenni.
Iskola időben addig bent hagyja az iskolában ameddig csak lehet, apukás hétvégén meg követeli, hogy szombat reggel menjünk a gyerekért, és csak vasárnap este vihetjük haza.
19/20 Neked írtam privátot, mert szerintem elbeszélünk egymás mellett.
Utolsó!
Annyiszor próbáltuk már megbeszélni az anyukával, de szó szerint hisztis rohamai vannak.
Először elkezd panaszkodni, aztán a beszéde átvált fenyegetővé, végül sírva fakad, én meg azt sem tudom, hogy mondjak-e valamit vagy ne.
Az iskolában a tanárok részéről nincs semmi fura, ők nem tapasztaltak semmi rosszat.
Nem megerősítő válaszra várok, hanem ha volt valaki hasonló helyzetben, az pl. mit tett.
Nem akarok az ex-nél nagyon pattogni, mert akkor én vagyok a gonosz mostoha, viszont látom, hallom ami a gyerekkel van.
"hanem érdemi lépéseket tennél a gyerek jobbléte érdekében."
Amikor elmegyek érte, amikor programokat szervezek neki, az szerinted nem jó a gyereknek?
Akár le is tojhatnám az egészet.
Nem vehetem el az anyjától.
"Mellesleg a gyerek érdekét leginkább az szolgálja, ha harmonikus kapcsolat van mindkét szülővel,"
Na ezt ha meg tudod magyarázni az anyukának, akkor Nobel-díjat adok.
Mi a párommal soha, de soha nem szídtuk a gyerek előtt az anyukáját, ellenben otthon mi mindennek el vagyunk hordva, vagy még annál is többnek, mert lehet, hogy csak egy részét halljuk vissza a kislánytól.
"Ha pedig úgy látod hogy az anya életvitele veszélyezteti a gyerek ép testi - lelki fejlődését, vagy hogy a gyereknek szánt pénzt nem rá költi, forduljatok a bizonyítékokkal a hatóságokhoz."
Nem szó szerint veszélyezteti, csak otthon le van sza....va.
Azt semmivel nem tudjuk bizonyítani, hogy a pénz mire megy el.
Volt, hogy nem csekken adtuk fel a gyerektartást hanem kézbe adtuk, pár hét múlva jött a rendőrségről a beidézés, hogy miért maradtunk el a gyerektartással.
Nem mártír szövegről van szó, hanem az igazsgáról.
válasza: válasza:"én meg azt sem tudom, hogy mondjak-e valamit vagy ne"
Ne mondj semmit, ezt a párodnak kell az exszel megbeszélnie, nem neked.
"Nem megerősítő válaszra várok, hanem ha volt valaki hasonló helyzetben, az pl. mit tett"
Voltam. Ha a párom kérdezte a véleményemet, elmondtam neki, amúgy rájuk hagytam hogy úgy oldják meg a gyerekkérdést, ahogy ők jónak gondolják. Az anyagiak miatt volt pár vitám vele ( ő is úgy gondolta, akkor jó fej apuka, ha fizet mint a katonatiszt, erején felül, a gyt-n kívüli összes extrát, és ez minket nem kicsit terhelt, mivel mindent otthagyott- nagyon helyesen- a gyerkőcnek meg anyunak), de végül megoldódott.
"Nem akarok az ex-nél nagyon pattogni, mert akkor én vagyok a gonosz mostoha, viszont látom, hallom ami a gyerekkel van"
Helyes, ne is pattogj.
"Amikor elmegyek érte, amikor programokat szervezek neki, az szerinted nem jó a gyereknek?
Akár le is tojhatnám az egészet.
Nem vehetem el az anyjától."
De. Jó. Ennyit tehetsz, többet nem. Valóban nem "veheted el" az anyjától csak azért, mert neked az a meggyőződésed hogy "te úgyis jobban tudod ezt csinálni".
"Na ezt ha meg tudod magyarázni az anyukának, akkor Nobel-díjat adok"
Nem az anyukának kell megmagyarázni, neked ( nektek kell) úgy viselkedni, hogy erre törekedjetek. Nyilván normális hangnemben próbáltatok meg vele beszélni. Ha nincs eredménye, nem tudsz többet tenni az ügy érdekében, fogadd el. Felnőtt embert nem tudsz megnevelni ( egyébként lehet hogy anyuka azért is reagál így, mert ezt érzi).
"Volt, hogy nem csekken adtuk fel a gyerektartást hanem kézbe adtuk, pár hét múlva jött a rendőrségről a beidézés, hogy miért maradtunk el a gyerektartással"
Ez volt a tanulópénz: legközelebb csak utaltok vagy befizetitek a számlájára.
"Nem mártír szövegről van szó, hanem az igazsgáról."
Egészen pontosan annak az egyik feléről.
"mert lassan idegösszeomlást kapsz a semmitől..."
De miért semmi az, hogy egy anyának és lányának nincs évek óta semmi közös programja?
Szerinted minden anyuka így viselkedik?
Ha szeretne a főzésbe segíteni a kislány, elzavarja, ha szeretne az anyukájával menni vásárolni nem engedi, soha sehová nem viszi.
Jaj, bocsánat, legutóbb elkísérhette életében először az anyukát a fodrászhoz.
Amikor meg itt van a gyerek tökre meglepődik, hogy:
"Segíthetek megteríteni? Anya sosem engedi."
"Segíthetek a tábortűzhöz fát keresni? Anyával sosem megyünk sehová."
"Elmegyünk a kedvenc játszóteremre? Anya nem engedi, hogy oda menjek egyedül, ő meg nem jön velem."
Most komolyan?
Én tartom csak furának, hogy egy anya lesz....ja a saját gyerekét????
Nagyon sokan vannak akik elváltak, esetleg egyedül nevelik gyereküket (ő nem) és ha nem is anyagiakban, de mindent próbálnak megadni neki és nem lekoptatni!!!
"23/24 Időpont ma 16:55"
Sok jót írtál, és tényleg sokszor a jóhiszeműségemmel vagy a jóhiszeműségünkkel rontottuk el.
Igen, sok 100 ezer tanulópénz volt, mert azt hittük a gyerekre költi, de mégis szakad ruhába jött és mi vettünk télen-nyáron mindent.
Az a baj, hogy a párom ilyen téren még annyira sem mer ugrálni, mert az ex mindig a gyerekkel zsarolja.
Tehát hiába az ő dolga lenne, hogy egymás között megbeszéljék, a beszélgetés mindig veszekedésbe megy át kettőjük között.
Nem mindig annyira egyszerű, hogy a nő felhívja, hogy akkor vegyél ezt meg azt!
Hanem pl. megyünk a kislányért és amikor itt van akkor mondja, hogy:
"Anya mondta, hogy kell új cipő meg nadrág, meg (télen) kabát, stb, és megmutatta, hogy neki csak 1 százasa van (persze játszani lehet) és hogy akkor én hétfőn miben fogok iskolába menni?"
És sírva fakad.
És ilyenkor hogy mondanál nem-et?
A további felesleges viták és félreértések elkerülése végett (kevés információ birtokában a kérdezőnek esni) nem foglalkozom tovább a kérdéssel, aki járt már hasonló cipőben ("mostoha" anyukák) és tudnának nekem jó tanácsokat adni, vagy csak a tapasztalataikat velem megosztani azt nagyon megköszönném.
s.impreza1@gmail.com
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!