Miért maradnak benne sokan egy rossz házasságban csak a gyerek miatt?

Ha ebben a helyzetben lennék azért tenném, mert önállóan nem tudnám előteremteni az anyagiakat. Elvált szülők gyermeke vagyok tapasztalatom szerint itt nem is az elvállás a legnagyobb kockázat a gyerek számára, hanem a nem megfelelő szülői magatartás/intelligencia és a szegénység a fő kockázati tényező a gyerek életére nézve.

Ismerek olyan párt ahol már 20 éve megromlott a házasságuk (útközben feltételezhetően rájöttünk az okokra, miértekre ).

Mikor megromlott, a gyerekek miatt maradhattak együtt. Miután a gyerekek elköltöztek,

az első időkben nagy bizonyossággal a jövedelem miatt nem mentek szét.

Most külső anyagi tényező miatt, módjában állna az egyiknek, hogy elváljanak, de ennek ellenére nem teszi, hanem folytatja a mártírkódást.

Más külső szemmel érzelem mentesebben képes ezt értékelni, mint aki benne van.

Ami engem zavar, hogy az ilyen emberek akiknek maguknak is megvannak a maguk problémáik, nyomorúk, milyen alapon szólnak bele más életébe ezzel esetleg hatalmas károkat okozva egyes emberekben, utána pedig úgy tenni, mintha mi sem történt volna.

Hatalmas csalódás volt számomra, hogy még a jó szülőnek hitt egyedekről is kiderül, mennyire nem azok és nem képesek belátni hibáikat, pedig a gyereknek is hatalmas szüksége lenne arra, hogy érezze a szülő megbánását.

Sok szülő azzal veszi le a felelősséget a válláról, hogy a gyerek betöltötte a 18 at.

Akkor már ő a felelős mindenért. Az persze nem számit, hogy az elmúlt 18 év említésre sem méltó volt szülői nevelés, gondoskodás címszó alatt.

Persze a megbánást fontosnak találom.

Én kilennék idegileg, ha nekem gyereket kéne neveljek, a saját életemben is akkora hibákat követek el, amit megbocsájthatatlannak találok.

Sokan azt mondják rám túlságosan körülményes vagyok.

Sokan úgy gondolkodnak, hogy „majd felnő az a gyerek.”

[link]

Szerintem meg ez a váljunk el milyen jó lesz nem értek egyet.

Persze vannak eleve rossz kapcsolatok aminél minden jobb, de bőven akad olyan is amit helyre lehetne hozni ha akarnák csak szerelmes lesz anyuka/apuka másba pár hétig hónapig meglépi a válást azután mikkor két szék közé esett észhez tér.

Másrészt igen több elváltat is ismerek aki semmivel sem boldogabb mint előtte volt. Sokkal nehezebben találnak társat olyant aki meg úgy szereti más gyerekét mint a sajátját meg végképp nehéz.

Szerintem sokan azért maradnak benne egy rossz házasságban,mert félnek otthagyni a biztosat a bizonytalanért. Persze érzi,hogy nem boldog abban a házasságban,de legalább biztos. Valamint sokan félnek attól mit szólnának a szüleik,barátaik,ismerőseik ha válásra kerülne a sor.

Én is ismerek olyan embert aki kb. másfél éve csalja a feleségét,és amikor rákérdeztem,hogy de hát akkor miért nem válsz el, az volt a válasz,hogy mert van egy gyerekem,és különben is mit gondolnának mások. Pedig a házassága olyan,hogy csak élnek egymás mellett,soha egy vita vagy hangos szó nincs köztük,de távolság annál inkább.

Nyilván ez mindenkinek egyéni döntése,de én nem értek egyet azzal,hogy csupán a gyerek miatt maradunk együtt valakivel akit egyébként már otthagytunk volna ha nem lenne gyerek.

"és különben is mit gondolnának mások"

ezt nem értem ez olyan ellent mondásos

az, hogy csalja a feleségét arra is érvényes

"és különben is mit gondolnának mások"

Létezik olyan, hogy a nem működő házasságban nyílt lapokkal játszanak amivel békességben és tisztán le vannak fektetve a szabályok, és így a gyerek érdekei is védve vannak a közös kompromisszum miatt?

A mások mit gondolnak egy folytonos harc, aminek nem szabadna befolyásolja sz embereket.

Vadidegenek.....pletyka......akiknek semmi köze a másik dolgához....

Mindenki foglalkozzon a maga dolgával.

Sok minden van amit nem jó kedvünkből csinálunk éppen úgy ahogy......az élet sokkal összetettebb annál ami a felszínen van.