Hogyan oldjátok meg, ha az apa a láthatás ideje alatt nem tudja megfelelően ellátni a gyerekeket?

Nem vagyok rá féltékeny, sőt örülök neki, hogy jó a kapcsolatuk. Ő is tudja, hogy vannak problémák, de hiába próbál, nem tud vagy nem is igazán akar ezen változtatni. Nem voltunk házasok, nem volt gyermekelhelyezés, nincsenek megszabott napok a láthatásra, akkor jön vagy viszi őket, amikor akarja. A gyerekek költségeit közösen fizetjük.

Az viszont elég kellemetlen, hogy még egy peluscserét sem tud megoldani nélkülem, mert még a pisis pelustól is elhányja magát. Ez a fiúkkal is így volt, pedig akkor becsülettel próbálkozott minden nap.

Mikor előre tudom, hogy közös napjuk lesz, megfőzök nekik, megveszek mindent amire szükségük lehet. Az apjuk magának nem vásárol semmit, a munkahelyén eszik és gyorskajáldákban. Próbáltam csak listát írni, de akkor mindig lemaradt valami és utána megint engem, a családomat vagy a szomszédját hívogatta, hogy jajj, valaki vigyen neki, mert sírnak és éhesek...

Már azzal is próbálkoztam, hogy "elutazok" arra a napra, anyuéknak és a nővéreméknek is szóltam, hogy ne legyenek otthon, de akkor a szomszédját rángatta át, hogy segítsen, mert ő nem tudja mit kell csinálni. Teljesen kétségbe volt esve, majdnem elsírta magát.

Közel lakunk egymáshoz (10 perc gyalog), de akkor is nagyon rossz, hogy folyamatosan ugrásra készen kell állnom.

Napirendet már írtam nekik, de sajnos a kicsik is pontosan tudják, hogy az apjuknál fejetlenség van és egyáltalán nem úgy viselkednek vele mint velem. Nem hallgatnak rá és ő nem is próbálja őket fegyelmezni.

Én is abba reménykedtem, hogy majd belejön, hiszen amúgy nem ilyen életképtelen, de ha a gyerekekről van szó, mintha kicserélnék. Miben reménykedjek, ha 3 év nem volt rá elég?