Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
A feleségem viharos gyorsasággal (gyakorlatilag 2 nap alatt) elköltözött az egy esztendős pici lányunkkal, majd rá egy hétre sürgősséggel beadta a válókeresetet. Hogy lehet az ilyet feldolgozni, túlélni?
Négy évvel ezelőtt ismerkedtünk meg a kedvesemmel, 2,5 éve vagyunk házasok. Ő most volt 33 éves, én hamarosan 32 leszek. Szerelmünk gyümölcse tavaly januárban "érkezett meg" hozzánk: meseszép kislányunk született. Rajongok mindkettőjükért, számomra mindig ők a legfontosabbak. Nagyon szeretem őket, az életemet is odaadnám értük. Pont így képzeltem az életemet, úgy éreztem, nem is kívánhatnék többet, jobbat, szebbet - ez így tökéletes, minden apa erre az életre vágyna.
Egymás szüleivel viszont nem volt túl rózsás a viszonyunk: kölcsönösen úgy érezzük, hogy nem fogad el bennünket egymás családja. Az utóbbi időben többször beszéltünk erről a problémáról, próbáltuk tisztázni, milyen félreértések, történések vezettek ehhez az állapothoz. Sajnos most úgy tűnik, minden hiába volt. A kedvesem gondolatai csak ekörül forogtak, folyton a múlt eseményein rágódott.
Ehhez hozzáadódik még az a tényező is, hogy a feleségem gondolatait, tetteit olyan szinten befolyásolja az anyukája, hogy az nagyon ijesztő. Annyira tudja uralni és manipulálni a lányát, hogy semmiben sem tud (és ami a legborzasztóbb: nem is akar) ellentmondani neki - valószínűleg fél tőle.
Mivel emiatt az anyukájával sohasem találtam meg a közös hangot, a feleségemet teljesen ellenem fordította. Mostanra egyetlen célja maradt a páromnak, hogy anyagilag teljesen ellehetetlenítsenek engem. Azt mondta, hogy már nem bír elviselni, szerinte már csak a baba miatt vagyunk együtt, és már nem is szeretjük egymást. Szörnyű dolgokat vágott a fejemhez, amikor bejelentette, hogy elválik tőlem - szinte egyik napról a másikra rossz férj és rossz apa lettem.;( Úgy beszélt velem, és úgy nézett rám, mint egy köztörvényes bűnözőre, és megjelent a szemében ugyanaz a gyűlölet, mint ami az anyukája szemében van nagyon régóta velem kapcsolatban. Hogy mi volt a közvetlen kiváltó indok amiért úgy gondolta, hogy most már nincs tovább? Nekem volt egy olyan álmom, hogy a pici lányunk születésnapjára próbáljuk meg valahogy elfeledni, túllépni az elmúlt években összegyűlt rengeteg feszültségen, ami a családok közötti ellentétekből fakad, és legalább próbáljunk meg együtt örülni és ünnepelni a pici lány első születésnapját. Beszéltem a tesómékkal, hogy hívják fel a páromat, és kértem őket, hogy tisztázzák a problémákat. Kiderült, hogy ez volt a legnagyobb hibám, az utolsó csepp: a háta mögött szervezkedtem ellene.:((( Pedig én tényleg csak azt szerettem volna, hogy rendeződjenek a dolgok közöttük.:((
A párom visszaköltözött az anyukájához, elvitte a lakásunkból a csöppségnek az összes holmiját, játékait. Most együtt nevelik hármasban a kislányunkat, a nagymamával. Nem engedi, hogy naponta láthassam a gyermekemet, folyton akadályokat állít, és rengeteg pénzt követel. A szívem mélyén érzem, hogy van megoldás, amivel helyrehozzuk a házasságunkat, de a feleségem már nem hajlandó semmire. Tud valamelyikőtök segíteni megérteni ezt?
Úgy érzem, ezt nem fogom kibírni, hogy ne láthassam minden nap a pici lányomat, félek attól, hogy mindkettőjüket elveszítem. Mióta elköltöztek, úgy érzem, kitépték a szívemet. Hogy lehet túlélni azt, hogy az az ember, akit életem párjának választottam, és tegnap még úgy gondoltam, hogy együtt fogunk megöregedni, másnap azt mondja, hogy valójában sohasem szeretett, és szerinte sohasem voltunk boldogok? Sohasem gondoltam volna, hogy a feleségem ennyire meggyűlöl amiatt, hogy megpróbálom helyrehozni a békét.:(( Sajnos úgy tűnik, helyrehozhatatlan a helyzet, de azt még nem látom, hogy tudok majd a feleségem nélkül élni?
Köszi, hogy végigolvastad, és ha tudsz valamit javasolni, örömmel veszem.
válasza:
válasza:Igazából, hova van bejelentve a gyerek, mert amíg nincs gyermekelhelyezes, addig nem lehet a másik szülő engedélye nelkül elvinni.
Ugyanannyi jogod van jelenleg a gyerekhez, mint neki.
Sajnos, mivel ilyen kicsi még nem sok esélyed van, hogy nalad helyezzk el, meg a közös felügyeletre sem, de egy próbát megér.
Szernintem sem érdemes megmenteni a kapcsolatot (főleg, hogy a feleséged nem s akarja)
Régóta nézek egy hasonlő kálváriát, borzasztó.
Ebben az esetben élettársak csak...
A srác nagyon pénzes...állandóan zsaolja a párja..
Ő is az anyja miatt lépett le, ott is a srác családját utálja a nő, mert ogy őt nem fogadták el, pedig de)
Aztan ő visszament a gyerekkel a srác visszafogadta, mert a szuper ügyvédekkel sem volt esélye a gyerekére.
Most van már 2.. De minden félévben megvan a kálvaria.
Szerintem a nő nincs vele tisztában, hogy az anyja ennyire irányítja (szociológus, pedagógus, pszichológus tanlumanyokkal rendelkezik az anyuka, úgyhogy a manipulalashoz a genetikán felül is ért)
Mindig akkro van a balhé, amkor a nő anyjáék és tesőjáék megszorulnak anyagilag (ház, lakás minden úszott a devizahitelek miatt, persze a srác mindent kifizetett...mst meg ez a bajaa anyukanak, hogy függnek tőle, a lekötelezettjük)
Ugye itt sok az anyagi kérdés, de a lényeg ugyanaz, valamiért anyuka nem szereti a sracot, hiába mindent megtesz a lányáért, így a lanyt ellenefordítja, amíg anyuka él, addig essélyük sincs értelnpmes kapcsolatra.
Úgy ondolom nálatok is ez a elyzet, nem kívánom ezt a kálváriát neked is.
Nagyon rossz ez a elyzet, főleg a kislányod miatt.
válasza:Anyóst el kell tenni az útból, akkor helyre jöhetnek a dolgok.
Már ha tényleg egy ilyen beteg nőszemélyhez akarsz visszamenni.
válasza:Én azt látom ezzel a nővel és a gyermkedeel szeretnél élni, ezért tiszteletben tartva ezt, nem veszem számításba azt, hogy törődj bele.
Próbáld meg elérni, hogy kettesben elmenjetek valahova megbeszélni a dolgokat. (lehet még pár nap szünet nem árt)
Ha ez sikerült, nehogy elkezdj esdekelni, meg kérlelni. Határozott legyél (de normális).
Mondja el mi a baj veled. Milyen jövőt képzelt el a gyermeketeknek, stb...
Egyfajta párbeszédet kellene kezdeményezned vele, többszöri találkozást, s szép lassan hatni rá.
De az anyukáját is meg kellene "dolgozni". Apósod él még? Ő mit szól hozzá?
válasza:Azért tegye fel a kezét, aki repesne attól, ha a kedves férje az ő neki állandóan beszóló (még az esküvőn is! ) sógort áthívja a gyerek szülinapjára titokban...
Lehet, hogy a csaj nem százas, az anyja egy boszorkány, de a férj és a kedves testvére se piskóta. Ezt a békülést meg kellett volna a feleségeddel beszélned. És ha a sokadik hasonló eset volt, akkor megértem, hogy betelt a pohár.
válasza:15.
Így van.Azért a tettért tegye tönkre az egész életét.
Ügyes vagy.
Kedves #12-es: a közös lakásunkba van bejelentve állandóra a kislány. Mondtam már én is a nejemnek, hogy ugyanannyi jogom van a gyerekhez, mint neki - nem engedi, hogy hétköznap minden este láthassam a gyermekünket. Sajnos nálunk ugyanez a helyzet, amit Te is írtál.:( Annyi különbséggel, hogy én nem vagyok nagyon pénzes.
Kedves #14-es: apósommal sohasem találkoztam, elváltak, az esküvőnkre sem jött (pontosabban nem jöhetett) el.:( Szerettem volna egyébként megismerni, meg találkozni vele, de csak negatív történeteket hallottam róla - fel sem hoztam ezt a lehetőséget. Valószínűleg azt sem tudja, hogy van neki gyönyörű unokája.:((
Kedves #15-ös: többször beszéltünk róla a párommal, hogy hogyan lehetne rendezni a viszonyt a családdal, és arról is szó volt, hogy majd valahogy megpróbálom tesómékkal tisztázni a helyzetet. Megpróbáltam, de ezek szerint mégsem ez volt az elvárása.
Egyáltalán nem hívtam át titokban a kisgyerek szülinapjára őket, pont azért telefonáltam, hogy végre beszéljenek vele. Ezt megbeszéltük a párommal, hogy nem fognak átjönni, tehát nem szerveztem a háta mögött "meglepetés-vendégeket". Úgy éreztem, hogy legalább valami előrelépés legyen a kommunikációban. Egyáltalán nem volt sok hasonló eset, ez volt az első (és úgy tűnik, az utolsó is:((().
Hogy lehet túllépni azon, hogy a lány, akinek odaadtam az életemet a kezeibe, perbe fog, és mindent megtesz azért, hogy tönkretegyen? :?
Köszi a válaszokat Nektek, kedvesek vagytok!
válasza:Ő az anyját választotta nem a saját kis családját. Valószínűleg sosem tudott elszakadni/leszakadni a butító,manipulatív szüleitől...
Szerintem ha ennyire eldöntötte a válást, akkor talán jobb,ha elengeded, mert mellette te sem tudnál már boldog lenni.
Mivel a pénzt nem említetted a megkopasztáson kívül, gondolom szépen éltetek és nem voltak pénzügyi gondok. Ha fizeted a megállapított gyerektartást, akkor baj nem lehet.A közös ingóságokat,meg valahogy el kell felezni...
Velem meg pont az ellentéte történt, az exem dobott ki minket a picibabával. Én is szeretném tudni, hogy hogy lehet az ilyet feldolgozni :( Úgyhogy én megértelek... Kitartás!
http://www.gyakorikerdesek.hu/csaladi-kapcsolatok__valas__53..
válasza:Tudod, hogy ez a nő az anyjának szülte a gyereket? Anyuka csak annyira engedte el, amíg a gyerek megvan és utána rántotta haza.
Harcolj a gyerekért, mert a kicsi ilyen anya és ilyen nagymama mellett felnőve és állandóan a férfiak ellen hangolva nagyon nagy terhet kap a nyakába. Különösen akkor harcolj érte, ha kiderül, hogy a gyerek okos. Akkor sokkal több szükésge lesz rád, mint a hülye infantilis anyjára.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!