Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Válás » Ha az exetek otthagyott egy...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Ha az exetek otthagyott egy csomó emléket, mit tesztek velük?

Figyelt kérdés

Két hónapja 15 év után elhagyott a párom. Nálam laktunk, én maradtam itthon, ő visszament az anyjához lakni. Én vagyok a férfi tagja a történetnek és tán külsők számára szentimentális és idióta a kérdés, de nekem annyira fáj az, hogy maradtak itt olyan dolgok, amik a kettőnk szép éveire emlékeztetnek. Pl nálunk a karácsony nagyon fontos és mindig meghitt dolog volt. Az összes dísz, amit évek alatt együtt választottunk ki, vettünk meg, mind itt maradt. Sok olyan holmiját itthagyott, amiket tőlem kapott ünnepekre. (Nem haraggal és nem veszekedve ment el, csak kiszürkülésre hivatkozva.) Valahogy ez olyan rossz érzéseket szül bennem. Néha legszívesebben a szemétre hajítanám, kidobnám őket, néha az jut eszembe, hogy bedobozolom és egy "mostmár okozzon neked fájdalmat" feliratú táblával átviszem és bedobom az udvarukra. Lehet, hogy hülyeség, de ezek a tárgyak mind emlékek, több kiló fénykép stb.


Érdekelne, hogy másoknál egy ilyen trauma után az ilyen nagyon személyes és közös dolgoknak mi lett a sorsa?



2013. okt. 29. 07:40
1 2
 1/19 anonim ***** válasza:
100%

Mi 5 év után mentünk szét, igaz az exem minden lehető módon megnehezítette a dolgot, pedig közös megegyezéssel történt, sőt, ő kezdeményezte, mert összejött mással és én hagytam elmenni. Mégis oda süllyedt megalázásban, mocskoskodásban, ahová kevesen.

Így aztán kevésbé vannak szép emlékeim a közös dolgaink láttán, csak tárgyaknak tekintem őket. Akkoriban viszont nagyon fájt, így a tőle kapott kedves kis dolgokat, mint plüssmaci és társai visszaadta, neki. A fényképeket megoldotta a sors, mert mindenem laptopon volt, amit rá pár hónapra elloptak. Amit nem vitt el és én nem akartam látni vagy az új párom előtt lobogtatni azt jótékonykodásra adtam.

Csomagolj össze egyelőre, dobozba mindent, ami rá emlékeztet és tedd el. Ha tovább léptél a szakításon majd át tudod gondolni, hogy már rájuk tudsz-e nézni fájdalom nélkül. Ha igen akkor megtartod őket és használod, ha nem, akkor rászorulóknak adod. Kidobni is felesleges, de bedobni az udvarára is, magadat aláznád meg vele.

Kitartást!

2013. okt. 29. 07:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/19 anonim ***** válasza:
100%
Én is azt tenném, mint az első. Mindent dobozba, majd jól elrakni, pl. gardrób tetejébe, padlásra, vagy akárhova, ahol nem kerül véletlenül sem a kezedbe. Most úgysem tudnál róla józanul dönteni, mire lehet még később szükség. Ha eltelik egy kis idő, sokkal józanabbul fogsz tudni dönteni.
2013. okt. 29. 08:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/19 anonim ***** válasza:

Én az első szerelmemmel 1,5 év után szakítottam, a közös dolgokat, pontosabban amiket tőle kaptam visszaadtam neki, ő mondta, hogy megtartja, mert neki "nem fájdalmat jelent", viszont nekem igen. Közös képek egy eldugott mappában vannak a számítógépemen.


20F

2013. okt. 29. 08:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/19 anonim ***** válasza:
Nekem az első az volt, hogy egy dobozba betettem mindent, és a szekrény aljában eldugtam. Pár hónap múlva, amikor már elég erősnek éreztem magam, kiválogattam a doboz tartalmát. Használati tárgyakat, és azokat, amik a kapcsolat szép pillanataira emlékeztettek (pl. szülinapi üdvözlőkártya), megtartottam.
2013. okt. 29. 08:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/19 anonim ***** válasza:
63%
Én mindent kidobtam.
2013. okt. 29. 08:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/19 anonim ***** válasza:
100%
Dobozoltam mindent. Mikor túltettem magam a kapcsolaton, a szakításon, és új kapcsolatba kezdtem, fogtam az egészet, és kidobtam az egészet úgy ahogy van. Nem akartam, hogy az új párom bármikor is találkozzon egy fényképpel, vagy bármivel. Rosszul tud esni (tapasztalat). A számítógépből egyből töröltem mindent.
2013. okt. 29. 08:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/19 anonim ***** válasza:
100%

Én például a karácsonyfát meg a díszeket odaadtam az unokatesómnak, aki nem sokkal később költözött össze a barátjával. Én úgyse állítottam volna fel egyedül karácsonykor, meg nem is lett volna jó érzés, ők meg nagyon örültek neki, hiszen ezen rengeteget spóroltak. Ezen kívül is néhány dolgot odaadtam, ami nem konkrét használati tárgy de kidobni sajnáltam volna, viszont én nem használnám.

A használati tárgyakat viszont nem dobom ki. Kaptam tőle sok mindent az évek alatt, azokat ugyanúgy használom.


Szerintem az a legjobb megoldás, ha azokat a dolgokat, amiket más tud hasznosítani és te nem akarod látni, odaadod másnak. Amit használsz, arra tekints használati tárgyként (bár azt az ember általában inkább használati tárgyként tekinti, semmint emlékként). Az emlékeket meg süllyeszd el valahová mélyre. Sok év múlva jó lesz elővenni nosztalgiázni :)

2013. okt. 29. 09:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/19 anonim ***** válasza:
4 év után szakítottunk a volt párommal, visszaadni nem adtam vissza semmit, mert nem volt hajlandó elfogadni. (A végére elmérgesedett a viszonyunk, azt mondta, hogy dobjam ki, vagy csináljak vele amit akarok.) Sajnáltam kidobni, így mindent betettem egy dobozba, és fel a szekrény tetejére. Aztán el is felejtettem egy idő után, hogy ott van, és amikor nagytakarítottam akkor találtam meg. Addigra mosolyogva néztem végig a dolgokat, majd volt amit megtartottam, volt amit kidobtam pl. közös képeket.
2013. okt. 29. 09:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/19 anonim ***** válasza:
Dobozolj be mindent, és tedd fel a padlásra. Az emlék az emlék, még ha most fáj is.
2013. okt. 29. 09:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/19 anonim ***** válasza:
Én bedobozoltam őket, letettem, majd évek múltán kidobtam, ami haszontalan volt, a hasznosakat pedig már csak annak láttam, amik voltak: tárgyaknak, díszeknek, fényképeknek egy jó kirándulásról...stb. Már nem érzed majd azt, amit most előbb-utóbb a helyükre kerülnek a dolgok. Én mondjuk nem voltam sosem a híve annak, hogy több évet kihajítsak az életemből nyomtalanul, nem lehet és felesleges is. Előbb-utóbb minden csak egy vicces, jó emlék lesz, kis keserédes érzéssel körítve, de tudni fogod, hogy igen, ez is én voltam, ezt is én csináltam, ez is alakított engem.
2013. okt. 29. 12:16
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!