Miért mindig az anyáé a gyerek?

Most fejeződött be a barátunk három éves pere és a kislányt (6 éves) az apánál helyezték el. Pedig a volt feleségénél semmi extra nem volt. Ettől függetlenül a kislányt az apjának ítélték.

Nehéz menet volt neki a három év: hiába mondtuk neki, hogy valószínű, hogy neki fogják ítélni, de pontosan az előítéletek miatt soha nem hitt benne, de nem adta fel...

Nem szabad elfelejteni, hogy a bírónak nem csak ítéletet kell hoznia, hanem indoklást is (nála a pszichológia szakvélemény, illetve a pedagógia szakvélemény és a környezettanulmány is neki kedvezett). A kislány imádja az apját - egy igazi kis védelmező lovag lett belőle, igyekszünk az apját akkor piszkálni, ha nincs ott.

#7: Egy másik kérdésnél már leírtam, nem tudom, ma mi van, pár évtizede a polgári bíró anyám (főleg válóperei voltak) is elmondta, hogy igen, alapból az anya szokta kapni a gyereket, csak extrém alkalmatlanság esetén nem. Ő viszont sokszor az apának ítélte a gyereket, mert az volt rá alkalmasabb, meg is szólták érte, hogy férficentrikus, mire közölte, hogy nem, ő gyerekcentrikus, a kicsi érdekét nézi.

Amit leírtál, az nagyon durva, már a gyerek akaratának a semmibe vétele is, azért egy nagyobbacska gyereket már érdemes figyelembe venni, ha a saját életéről van szó. (Nálam fordított volt, 12 évesen nem akartam látni többé azt, akit nem nevezek apámnak, s nem erőltették a láthatást.)

Azt még értem, hogy az anya különböző okok miatt jobban kötődhet a gyerekhez, még azzal sincs bajom, hogy ha egyformán alkalmasak, akkor neki adják (szegény gyerekcentrikus fickó így járt, de ha egyszer a másik is alkalmas, nem történt akkora igazságtalanság), de hogy ha az apa egyértelműen alkalmasabb, akkor is az anyának adni, csak mert az az anyja... Ez igenis fájdalmasan igazságtalan s egy jogászhoz méltatlan az ilyen döntés.

ma 21:32

Azért, ha mindaz bebizonyítható, amit az anyáról írtál,akkor simán a gyámügy is elvenné a gyerekeket.

Jogász vagyok, és elmondhatom, hogy már rég nem az anyának ítélnek, hanem az alkalmasabbnak. A gyerek érdekeit és minden körülményt néznek.

A nemek nem játszanak szerepet.

Személyesen pedig: mi is apunál nevelkedtünk, pedig régen volt a gyerekelhelyezési per, nem is mostanában. Akkor még New York-i Gyermekjogi Egyezmény sem volt...

Gyermekelhelyezés

"

A képet azonban árnyalja, hogy míg a közös megegyezéssel befejeződő bontóperek 92 százalékában úgy egyeznek meg a felek, hogy a gyermek az anyánál marad, a vitás perekben a bíróság 60:40 százalékos arányban döntött az anyák javára. A vizsgált perek adataiból az is kiderül, hogy a perekben ítélkező bírák túlnyomó többsége nő.

"

[link]

"

Kicsit másként látják ezt a válóperes ügyvédek. Dr. Fekete Tamás szerint szinte egyenlő arányban ítélik az anyának vagy az apának a gyerekeket. Az viszont korántsem mindegy, hogy milyen korú a csemete. "A hat éven aluli gyerekek szinte kivétel nélkül az anyjukhoz kerülnek, s ennek semmi köze a szülői kvalitásokhoz - mondta. - Egy kisgyerek élete első éveiben sokkal többet van együtt az édesanyjával, észszerű hát, hogy hozzá ragaszkodik jobban. Ezt a pszichológiai szakvélemények is kivétel nélkül megerősítik. Az apákhoz való szorosabb kötődés általában tízéves kor után alakul ki, akkor már vannak közös élmények, nagy beszélgetések. A serdülők elhelyezésénél már inkább az apák felé billen a mérleg nyelve."

"

[link]