Melyek azok a tényezők, amikért mindenképpen elválnál, és melyek azok amik problémák, de nem rúgnád fel a családi életet kisgyerekekkel?

köszi mindenkinek!

én azért tipródom mert alapvetően rendes a férjem,megtesz értünk mindent,de.. ha ideges,ha nyűgös,akkor ordit,káromkodik,rángatja a gyerekeket, már volt olyan is h azt mondta a fiúnknak h a ku...a anyádat. 3 és 5 évesek és a kicsi 2 hós. tudom,ilyennek minek szültem 3-at-gondolhatják egyesek.

mert mindig van-volt ok,amiért-amitől majd most jobb lesz. ha elköltözünk,ha meglesz a 3. baba. ha fizetésemelést kap.. ha-ha.. én viszont már nem birom. hiába kérem h ne orditson ne káromkodjon. tegnapi mondat,mert a fiúnk kikéredzkedett pisilni: k...va nénikédet b...meg szórakozol itt velem,na takarodjál kifelé!!

aztán másnap jön h jaj de szeret minket de hát a stressz..

most azon dilemmázom,h a kapcsolatunkat próbáljam még menteni,vagy a menekülő útvonalat készitsem elő. elmennék már most de jelenleg nincs hová. anyukámnál nem férünk el,férjem meg nem megy el. azt mondta anno mikor kértem tarsunk szünetet: akkor is el kell tartsalak titeket akkor minek mennék el? h még albérletet is fizessek?

fárasztják a ygerekekkel kapcsolatos napi rutin teendők. játszuik velük de közben azon agyal mennyiveljobb lenne pl bringázni a balaton körül.

én egyre inkább úgy érzem h jobb apa lehetne ha csak fele ennyit lenne a gyerekekkel,de a gyerekek a problémáktól függetlenül csüngnek az apjukon.

nem akarok rosszat nekik de ez már rémálom! nem tudom melyik a nagyobb rossz:maradni vagy kiszakitani őket a környezetükből, el az apjuktól.. folyamatosan ezen agyalok. férjem meg bújik,szerelmes sms-eket küldözget, hajtogatja h a család az élete. aztán valami bekattan és mindenért mi vagyunk a hibásak,neki már nincs élete,a gyerekek csak szivatják stb..

bocs h hosszú lett