Hogyan ítél a bíróság?

Ahogy leírtad, úgy elég valószínűtlen ez a döntés.

Nem számít közös szerzeménynek, ha az együttélés (és nem a házasság pillanata) előtt már az egyik fél személyes vagyonához tartozott. Azért tettem különbséget, mert a vagyonmegosztás lehetséges élettársak között is, nem csak házasságban. Tehát ha Ők a házasság előtt a példa kedvéért 6 évig együtt éltek, és ez idő alatt kapta az ismerősöd a lakást ajándékba, akkor az mégis közös szerzemény lesz.

Kiskorú gyermek van?

Amúgy az ajándékozott jószág soha nem lesz közös szerzemény, még akkor sem ha a házasság alatt kapta ajándékba az érintett fél.

Azonban ha volt "ráköltés" az együttélés alatt, az már jelenthet megalapozottságot tulajdonrészre.

Nem egyszerű a kérdés, először azt tisztázzuk, hogy van-e kiskorú gyermek.

A tulajdonjog azé, akinek a külön vagyona.

Ettől még ha van kiskorú gyermek, és a "nemtulajdonos" lesz a gyám, és máshol nem is tudja biztosítani a gyermek lakhatását, akkor a lakáshasználatát bizony megoszthatják. Ettől még a tulajdon nem változik, csak általában azért válnának el, mert az együttélés nem működik.

Amit a házasság alatt költöttek a fleujitásra, az függetlenül attól, hogy ki mennyit adott bele, felezödik.

A szülönek nem kell befogadnia a felnött gyerekét - tehát az nem igaz, hogy oda tud menni (illetve csak akkor, ha a szülök is ugy akarják)

Az, hogy nincs hová mennie, az magánügy, keressen valami, ha akar, de ki lehet rakni az utcára - birósági végzés alapján, önhatalmúan nem.

Ki lehet rakni az utcára bírósági végzés alapján, de NEM LESZ OLYAN BÍRÓSÁG, aki a nem felnőttkorú gyermekkel olyan határozatot hozzon, hogy kirakhatják... Tehát nem fog kapni végrehajtható határozatot a kirakhatásra.

Viszont a gyermek nagykorúvá válását követően már ez a jog érvényesíthetővé válik. DE nem lesz egyszerű a manőver, ugyanis a ráköltést vagy megváltod, és a számított érték és értéknövekedés felét MEGFIZETED, vagy bizony átrendezik a tulajdoni viszonyokat...