Nekem tegnap váltak el a szüleim, én azóta teljesen kikészültem. Hogy tudnám túltenni magamat rajta?!

Nem irod, hogy mennyi idös vagy.

De fogadd el, hogy a szüleid nem tudnak többé együttélni. Ha már egy éve különéltek, akkor volt idöd megszokni.

Foglald el magad, tanulj, legyen hobbid és ne azon törd a fejed, hogy visszaállitsd azt,ami nem volt jó senkinek.

Gondolom, a szüleid nem azért váltak el, mert olyan jól kijöttek egymással, ez kettejük kapcsolata, ebbe senkinek nincs beleszólása, még neked mint gyereknek sem.

Tudom, nem egyszerü, de ez van, változtatni enm lehet rajta.

Egyet jegyezz meg:Amibe nem halsz bele,az csak megerősít.

Hány éves vagy?Fiú/lány?Legyen hobbid.Sportolj.Fűzz gyöngyöt,olvass,varrj.Beszélgess a tesóddal.Hidd el,neki is lehetnek,olyan érzései,mint neked.Ő fiú/lány?Mennyi idős?Ti együtt maradtatok?

Figyelj, tudom, hogy ez most nehéz neked... De tényleg jobb lenne, ha egy rossz házasságban vergődnének mindketten? Kitéve titeket az állandó veszekedéseknek? A szüleid felnőtt emberek, joguk van eldönteni, hogy hogyan akarják élni az életüket. Ettől még nem vesztetted el őket, ugyanúgy megvan a családod, ugyanúgy szeretnek titeket!

Én a helyedben megbeszélném velük külön-külön a problémáidat, félelmeidet; és persze a magyarázatot hogy hogyan jutottak el a válásig! És persze azt hogy ezek után hogyan folytatjátok az életeteket. Ennyivel ők is tartoznak neked, azért, hogy tisztán lásd a dolgokat! Arra is gondolj, hogy mivel te vagy az idősebb, neked kell vigyázni a kistesódra is. Neki ez lehet nehezebb, hiszen még csak 6 éves. Te már talán jobban meg tudod érteni a felnőttek dolgát, nagyobb felelősséget tudsz vállalni.

Szóval fel a fejjel, meglátod előbb-utóbb helyre állnak a dolgok ebben az új helyzetben!

Egy házasság felbontása bizony kihat a gyerekekre. Azonban tudnod kell, hogy azért mert apukád és anyukád nem szeretne már együtt, házasságban élni, ettől az érzéseik irántad és tesód iránt nem változtak.

Ez egy új helyzet, új kihívás. Csak hogy a jó oldaláról írjak: válás után a szülők tartalmasabban töltik az időt gyermekeikkel, több programot szerveznek és még jobb szülők szeretnének lenni. Igyekeznek titeket kényeztetni, szeretetükkel elárasztani.

Fel a fejjel, tötöld le a könnyeidet és kezdj el naplót írni. Abba őszintén írj le mindent. Ha nem is tudsz egyből mondatokat írni, csak szavakat, érzéseket, azt is írd bele. Meglátod, ez már sokat segít.

Ne félj az érzéseidtől, most ez a kezdet még anyukádnak és apukádnak is új, hiszen ki kell alakítaniuk az új életeteket. Légy aktív részese, tervezzétek együtt és őszintén mond el nekik, hogy neked mi a szíved vágya.

Minél többet tudsz erről velük beszélni, annál jobb lesz.

Nekem van a környezetemben hasonló korú lány, akinek a szülei elváltak. Pár hónapig ő is szomorkodott, sokat beszélgettünk róla, de mikor megtapasztalta, hogy őt ugyanúgy szeretik a szülők, ugyanúgy eljárnak moziba, ugyanúgy vannak közös hétvégék, megnyugodott.

Tekints erre úgy, mint egy üres könyvre, aminek történetét most te is tudod alakítani.